Az RMDSZ szerint nincs értelme Trianon felülvizsgálatának

Az Új Magyar Szó értesülése szerint várhatóan megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala, és a továbbiakban Komlós Attila jelenlegi HTMH-elnök vezetésével a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatóságaként működik majd. A Népújság megírta: az RMDSZ szerint nincs értelme Trianon felülvizsgálatának.

Új Magyar Szó: Megszűnik a HTMH

Az Új Magyar Szó című romániai magyar napilap értesülése szerint várhatóan megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), és a továbbiakban Komlós Attila jelenlegi HTMH-elnök vezetésével a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) főigazgatóságaként működik tovább. A lap meg nem erősített információi szerint a MeH határon túli magyarok ügyével megbízott politikai államtitkára Gémesi Ferenc lesz, aki eddig külügyi helyettes államtitkárként a Nemzetpolitikai Ügyek Irodáját vezette.

Népújság: Az RMDSZ szerint nincs értelme Trianon felülvizsgálatának

Az RMDSZ nem javasolja a trianoni békeszerződés felülvizsgálatát – idézi Borbély Lászlót, a párt ügyvezető alelnökét a marosvásárhelyi Népújság. Borbély úgy értékelte: a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) figyelmeztetése – miszerint abban az esetben, ha demokratikus eszközökkel nem sikerül kivívni Székelyföld területi autonómiáját, a szerződés 20. pontjának megsértésére hivatkozva, kérni fogják a trianoni békeszerződés felülvizsgálatát – csupán egy „értelmetlen politikai nyilatkozat”. Borbély szerint a romániai magyarság gondjait nem fenyegetőzésekkel, hanem kizárólag politikai párbeszéddel lehet megoldani. Hozzátette: a Románia és Magyarország közötti határok jelentősége elenyészővé válik az uniós csatlakozás után. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke korábban azt nyilatkozta: nem Románia határainak módosításáért, hanem kizárólag Székelyföld autonómiájáért szállnak síkra – olvasható a lapban.

Felvidék: Örülnek az egyetemnek, tartanak a jövőtől

A magyarság Szlovákia-szerte nagy elégedettséggel nyugtázta a több mint tizenöt éves küzdelem eredményét, a Selye János Egyetem létrehozását – foglalta össze Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja frakcióvezetője a választási kampány vége felé járva a kampányrendezvények tapasztalatait. Mint arról a Szabad Újság is beszámol: Bárdos szerint a polgárokkal folytatott személyes beszélgetések alkalmával az is kiderült, hogy pozitív visszhangot váltott ki körükben a környezetvédelmi alap létrehozása és a környezetvédelmi támogatások folyósítása, melynek különösen Dél-Szlovákiát illetően volt óriási jelentősége, tekintve, hogy hasonló jellegű beruházásokra az északi részen már régen sor került. Negatívumként emelhető ki ugyanakkor, hogy bár a kisebbségek kultúrájának támogatására fordított összeg a korábbi évekhez képest idén a kétszeresére nőtt, az MKP-nak nem sikerült elfogadtatnia egy olyan törvényt, mely ezt a jövőre vonatkozóan is garantálná, azaz abban az esetben is, ha Szlovákiában esetleg egy merőben új összetételű kormány jutna hatalomra – számol be a pozsonyi hetilap.

Ukránból elégtelen?

Bizonyítást nyert a magyar vizsgaközpontok létesítésének szükségessége a napokban lehangoló tapasztalatokkal záruló kísérleti jelleggel végzett elő-érettségi alapján, melynek keretében négy független vizsgaközpontban mérték fel az érettségi előtt álló közel 1400 kárpátaljai, köztük 58 magyar diák tudásszintjét ukrán nyelvből, matematikából és történelemből. A következtetést Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke vonta le, aki szerint az esélyegyenlőség biztosítása érdekében olyan független magyar vizsgaközpontok létrehozása jelenti az egyetlen megoldást, ahol a magyar diákok anyanyelvükön adhatnak számot tudásukról – írja a Kárpátinfo című hetilap. A két részből álló ukrán nyelvből tett vizsga kapcsán, a lap – a magyar iskolák végzőseinek beszámolója alapján – arról tájékoztat: amellett, hogy a magyar tanulóknak ugyanazt a tesztet kellett kitölteniük, mint az ukrán anyanyelvű diáktársaiknak, negatív érzéseiket tetézte, hogy a termekben egyetlen magyarul beszélő felügyelő tanár sem volt, akitől tanácsot kérhettek volna. A diákok szerint a tesztkérdések bonyolultak voltak, s hiányos ukrán nyelvtudásuk miatt a fogalmazásba már bele sem kezdtek. Hasonló lehangoló tapasztalatokról számoltak be a magyar végzősök a történelem-tesztlapok (Ukrajna történelme és világtörténelem) kitöltését követően is, míg a matematikai elő-érettségin történő megmérettetésre eleve nem is vállalkozott egyetlen magyar diák sem, tekintve, hogy ukrán nyelvtudásukat nem ítélték megfelelőnek a feladatok megértéséhez.