Az egyik a január 1-jétől bevezetett 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást érinti. A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék és vállalkozói osztalékalap, az ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után kell a négy százalékot leróni. Akkor, ha a megfizetett – munkáltatói és munkavállalói – egészségbiztosítási járulék összege nem éri el az évi 400 ezer forintot: az ehóval eddig a határig kell kiegészíteni a tételt. A kabinet tovább szorít: szeptember 1-jétől a teher mértékét 14 százalékra emelné s 450 ezer forintra emelné a határt – értesült a Világgazdaság.
Vannak további meglepetések is. A foglalkoztató által fizetett 29 százalékos társadalombiztosítás mértéke ugyan nem változna, ám az arányok igen. Ebből jelenleg 18 százalék a nyugdíj-biztosítási, 11 százalék pedig az egészségbiztosítási járulék, ugyanakkor 2007. január 1-jétől előbbi 21-re emelkedne, utóbbi pedig 8 százalékra apadna. Ennek hátterében minden bizonnyal a mostani formájában fenntarthatatlan nyugdíjrendszer áll. A kabinet a nyugdíjjárulékot emeli, az egészségügyit azonban csak látszólag csökkenti: a munkavállaló által fizetendő egészségügyi járulék a mostani 4-ről előbb 6, majd jövő év elejétől 7 százalékra nő. Mindezek azt eredményezik, hogy a nyugdíjkassza nagyobb bevételekre tesz szert, az egészségbiztosítási alap azonban változatlan tétellel számolhat. Így a kormány a politikailag kényesebb nyugdíjjárulék-emelést ezzel a bújtatott módszerrel oldaná meg.
További furcsaság is akad. A miniszterelnök még arról beszélt, hogy az eva mértéke 15-ről 25 százalékra emelkedik októbertől. A normaszövegben azonban az adókulcs helyét kipontozva hagyták. A Világgazdaság hívta fel erre a Pénzügyminisztérium és egy szocialista képviselő figyelmét, akik előbb értetlenül álltak a jelenség előtt, majd a tárcánál közölték: technikai mulasztás történt.
(Világgazdaság)
Budapest Airpor
Kényszerleszállást hajtott végre egy repülőgép Budapesten
