Csomagsokk – 20 százalékkal kevesebbet vihetünk haza

A Gyurcsány-kormánynak látszólag nem jutott ideje a kiigazító csomag kidolgozása során annak foglalkoztatási hatásait megbecsülni – világít erre az „aprócska” részletre mai számában a Napi Gazdaság, melynek számításai szerint sokaknak ötödével is csökkenhet a jövedelme a minimálisan elvárt „fehérítés” következtében.

Se a munkaügyi, se a pénzügyi tárca nem rendelkezik hatástanulmánnyal arról, miként hat majd a foglalkoztatásra a számos adó- és járulékemelés – derült ki az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának tegnapi ülésén, ahol az ellenzéki képviselők ez irányú kérdésére egyszerűen nem tudtak választ adni a minisztériumok illetékesei – cikkezik a Napi Gazdaság. A lap azt írja, a minimálisan elvárt jövedelemfehérítés ugyanakkor sokaknak 20 százalékos jövedelemcsökkenést is okozhat.

A munkaügyi tárca vezető főtanácsosa szerint nagyon nehéz volna előre jelezni a hatásokat, ezért inkább az utólagos piackövetés mellett döntött a szaktárca, s amennyiben szükséges, az esetleg emelkedő igényekhez szabják a foglalkoztatáspolitikai eszköztárat. A Napi Gazdaság kérdésére Bali Gellért azt válaszolta: a most rendelkezésre álló támogatási eszközök – álláskeresési támogatás, különféle szociális alapon nyújtható pénzek, az ötven éven felüliek, illetve a pályakezdők elhelyezkedését segítő eszközök – előirányzatai között képzelhető el átcsoportosítás. Az pedig politikai döntéstől függ, hogy a munkanélküliség kezelésére szánt összkiadás emelhető-e az előirányzathoz képest.

A lap számításai szerint a kabinet minimális elvárását, vagyis a duplájára emelkedő járulékalapot véve alapul ez rögtön havi 21 ezer forint plusz adó- és járulékterhet jelent a munkavállaló és 23 ezer forintnyi többletkiadást a munkáltató számára – a 2,5 százalékos járulékemelést figyelembe véve. Ez pedig az átlagos, havi bruttó 169 ezer forintos bérből kiindulva a nettó jövedelem csaknem 19 százalékos csökkenését eredményezi – amennyiben a kifizető nem változtat a bruttó jövedelem összegén. Az ennél kedvezőbb jövedelmi helyzetű „fehéredők„ esetében nyilván ennél alacsonyabb mértékű tehernövekedésről lehet majd beszélni. Így félmillió magánszemélyt és a havi jövedelem 10-20 százalékos csökkenését véve alapul országos átlagban az elkölthető jövedelem 1-4 százaléknál jelentősebb csökkenéséről lehet majd beszélni, ráadásul e félmillió ember arányosan apadó fogyasztása nemzetgazdasági szinten is érzékelhető csökkenést okozhat – már rövid távon is – a belső fogyasztásban. A pénzügyi szolgáltatók különadójaként ismert, a lakáshitelek állami kamattámogatásának 20 százalékát elvonó adóból a PM évi 20-25 milliárd forintos bevételt vár – mondta Szatmári László, a PM főosztályvezetője a bizottsági ülésen. A törvénytervezet szerint jövő januártól a hitelintézeteknek az adott negyedévben ténylegesen befolyt kamattámogatás után kell megfizetni a 20 százalékos adót – cikkezik a Napi Gazdaság.