Építőkő a nemzeti parkból

A Káli-medencében több település lakói aggódnak és tiltakoznak, ugyanis egy cég évi kétszázezer tonna mészkövet szeretne kitermelni a Balatoni Nemzeti Park területén lévő Káli-medencében. A természetvédők szerint a tervezett projekt nem valósítható meg környezetkímélő módon.

MNO
2006. 06. 21. 15:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem alaptalan a balatonhenyeiek és a szomszédos monoszlóiak aggodalma. A henyei határban lévő kőbányát ugyan már húsz évvel ezelőtt megnyitották, ám soha nem folyt jelentős kitermelés, ráadásul évekkel ezelőtt teljesen leállt a munka, a bányatevékenységet szüneteltették. A közelmúltban azonban egy fővárosi székhelyű cég, a Promo-Media Network Kft. megvásárolta a bányatelket és a bányászati jogot az előző tulajdonostól. A cég a létesítmény újranyitását tervezi. Nem is akárhogyan: a vállalkozás korábban soha nem látott méretű kitermelésre, évi 200 ezer tonna mészkő kibányászására készül.

– Végeztünk egy kis számítást, amiből kiderül, hogy a bánya újraindítása esetén 41 fordulóval naponta 82-szer dübörögnének keresztül a Káli-medencén az üresen is 27 tonnás kamionok – mondta az önkormányzati ülés egyik hozzászólója, Nagy Antal. Hozzátette: átlagosan hétpercenként egy-egy kőszállító teherautó. Egy üdülőövezetben, a Balaton-felvidék turizmusra berendezkedett részén elviselhetetlen lenne a kitermelés és a fuvarozás miatti zaj és por. Az is érthetetlen, miért éppen egy nemzeti parkból kellene építőkövet vinni távoli útépítésekhez.

Séra Tamás, a Promo-Media Network Kft. ügyvezetője egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Annyit elmondott: hamarosan egy testületi ülésen és egy közmeghallgatáson is részt vesz Balatonhenyén, ahol a helyiek és lapunk kérdéseire is szívesen válaszol majd.

A tényekhez tartozik, hogy valójában nem bányanyitásról van szó, hiszen jogi értelemben a henyei létesítményt soha nem zárták be, a bányának ma is van érvényes műszaki-üzemi terve. A mostani tulajdonosváltás után viszont az új bányavállalkozónak egy másik –az évi 200 ezer tonnás kitermelésre vonatkozó – műszaki-üzemi tervet kell elfogadtatnia a veszprémi bányakapitánysággal. Ez azonban nem megy automatikusan, a bányászat folytatását meg kell előznie egy úgynevezett előzetes vizsgálati eljárásnak, amelyet a regionális zöldhatóság – a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – folytat le.

Az eljárás első lépéseként a Promo-Media Network Kft. az általa felkért független szakértőkkel készíttetett hatástanulmányt, amelyből az derül ki, hogy a bánya működése miatt semmilyen káros környezeti hatás nem érheti a Káli-medencét, illetve Balatonhenye és Monoszló lakosait. A bányatelep külterületen, éppen a két település között található, a kft. pedig egy olyan új közutat kíván építeni, amelynek használatával mindkét falu belterületét el lehetne kerülni. A tanulmány szerint sem a zaj, sem a por, sem egyéb szennyezés mértéke nem lépi majd át az előírt határértékeket.

A tanulmány megállapításai nem nyugtatták meg a környéken élőket. Schattmann Ferenctől, a regionális zöldhatóság engedélyezési-jogi osztályvezetője elmondta: több szervezet – köztük a Káli-medence Természetvédő Társaság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága (BFNPI) – is bejelentkezett ügyfélként az eljárásba, azaz betekinthettek az összes ügyiratba, valamint észrevételeket tehettek az elkészült hatástanulmánnyal kapcsolatban.

Balogh László, a BFNPI igazgatója a nemzeti park álláspontjáról annyit mondott el, hogy természetvédelmi szempontból nem kívánatos a bánya újranyitása, mivel az eddiginél is nagyobb teherautó-forgalmat generálna a védett Káli-medencében. Merészebben fogalmaztak a természetvédő társaság képviselői, akik szerint a tervezett projekt nem valósítható meg környezetkímélő módon. A civil szervezet a beadványában számos ponton kétségbe vonja a bányavállalkozó által készíttetett hatástanulmány állításait, és arra kéri a zöldhatóságot, hogy utasítsa el a tervezett bányanyitást.

Schattmann Ferenc azt közölte: értékelni fogják a beérkezett észrevételeket, ha kell, bevonnak más hatóságokat is, a közeljövőben pedig egy úgynevezett egyeztető tárgyalást tartanak az ügyben.

Szalai József, Balatonhenye polgármestere kijelentette: mindent megtesznek majd a bánya újranyitása ellen. Hasonlóképpen fogalmazott Simon György, Monoszló polgármestere is, aki nem zárta ki, hogy helyi népszavazást tartanak az ügyben.

(népszabadság)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.