15 éve hagyta el az utolsó szovjet katona hazánk területét. Erre emlékezett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a mai parlamenti ülésnap első perceiben. Szili szerint erre a történelmi fordulatra büszkén kell Magyarországnak emlékeznie. Az elnök bejelentette, hogy öt képviselő megalakította a Kisgazda Képviselők Parlamenti Csoportját, amelynek elnöke Turi-Kovács Béla képviselő lett. A házszabály rendelkezéseinek értelmében a létrehozott csoport nem minősül képviselőcsoportnak.
A háromnapos ülésszak egyébként a lebonyolításhoz szükséges technikai javaslatok és előterjesztések megszavazásával kezdődött. Megszavazta az Országgyűlés, hogy a házszabálytól való eltéréssel a mai ülésnap a Reform vagy megszorítás című vitanappal kezdődjék. Ezt a kormány és az ellenzék is külün-külön javasolta. Négy napirendi pont sürgősségi tárgyalására is javaslatot tettek fideszes és KDNP-s politikusok, ezek közül hármat el is fogadott a jelenlevők nagy többsége, legalábbis ami a sürgősségi tárgyalást illeti. Azonban a javaslatokat nem vették a háromnapos ülés napirendjére, ezért azokat a héten már nem tárgyalhatja a parlament. Az ellenzéki javaslatok között szerepelt többek között a Költségvetési Tanács felállítása, valamint a miniszterek fizetésének 2002-es szintre csökkentése is.
Az ellenzéki indítványok egyike azt javasolta, hogy a költségvetés betartásáért a kormánytagok személyes anyagi felelősséget is vállaljanak. Amennyiben a költségvetési hiány a tervezettet legfeljebb 0,5 százalékponttal meghaladja, a kormánytag egyhavi,
amennyiben legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladja, a kormánytag háromhavi, több mint 1,5 százalékpontos túllépés esetén pedig a kormánytag hat havi illetményének megfelelő összeg a felelősség mértéke.
Kikerült a napirendek közül a Magyar Televízió Közalapítvány Ellenőrző Testületének megválasztása is, mert a pártok – Szili bejelentése szerint – nem juttatták el időben javaslataikat az Országgyűléshez.
A technikai szavazások után a politikai vitanap első felszólalója, Gyurcsány Ferenc mondta el véleményét a Reform vagy megszorítás kapcsán.
Négy év, 12 ezer milliárdos túllépés
A miniszterelnök azzal kezdte: az elmúlt napokban sokan vitatták a kormány által tervezett lépéseket, szerinte sokan pusztán politikai elfogultságból kritizálták azt. Holott a kormányfő úgy látja: a kiigazító lépések az egész országnak érdékében állnak, annak ellenére, hogy sokan ezt újabb tehervállalásnak érzik majd.
Gyurcsány Ferenc az első és egyik legfontosabb politikai kérdésként azt taglalta: milyen a viszony a most bejelentett intézkedések és az MSZP választási ígéretei, valamint a kormányprogram között. A kormányfő úgy ítélte meg: nemhogy ellentmondás lenne a három dolog között, hanem éppenhogy a most bejelentett kiigazító lépések teremtik meg annak a feltételeit, hogy megvalósulhasson a szocialisták és szabad demokraták választási programja.
A miniszterelnök második kérdésként arról beszélt: szükség van-e a pénzügyi-gazdasági egyensúly megteremtésére? Gyurcsány számokkal próbálta bizonyítani, hogy nincs más út. 12 ezer milliárd forinttal költött többet az ország 2002–2006-ban, mint amennyire lehetősége lett volna – jelentette ki. „E 12 ezer milliárdból 7 ezer milliárdot saját forrásból, 5 ezer milliárdot viszont hitelből fedeztünk” – tette hozzá a kormányfő. Gyurcsány szerint ez nem folytatható tovább, mert a további hitelfelvétel már sokkal rosszabb kondíciók mellett lenne lehetséges, és ráadásul veszélyeztetné az országban a szükséges fejlesztéseket is. A miniszterelnök szerint ugyanakkor ez a folyamat már az Orbán-kormány alatt elkezdődött: példaként a 2002-es évet hozta fel, amikor is az 1700 milliárdos túlköltésből – szerinte – a Medgyessy-kormányt csupán 350 milliárd terheli, a többi a Fideszt.
„Hol a pénz?” – idézte a Gyurcsány a neki gyakran feltett kérdést. A kormányfő tételesen felsorolta, mire költötték ezeket az ezermilliárdokat. Felsorolása szerint 8700 milliárdot jóléti és szociális kiadásokra, oktatásra, egészségügyre fordítottak; 1700 milliárdot a gazdaság és az infrastruktúra fejlsztésére; mintegy 1300 milliárdot a közrendvédelem és egyéb államigazgatási kiadás vitt el, valamint nagyjából 500 millió forintba került az államadósság kezelése.
Gyurcsány szerint azért volt szükség 2001–2002-ben a jóléti kiadások növelésére, a jövedelmek emelésére, mert a munka- és nyugdíjjövedelmek a rendszerváltás első évtizedében alacsonyabbak voltak, mint a 80-as évek végén, így szükségessé vált egyfajta „szociális kárpótlás”. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a pártok egymást is belekergették ebbe, mert a „pártok ma jobban félnek egymástól, mint a költségvetési hiánytól”.
Reformok nélkül szociális elnyomorítás
A kormányfő szerint a kiigazítás nem reform. „Önmagában a szolidaritási adó vagy az áfa felemelése nem reform” – mondta. Ezeknek az intézkedéseknek szerinte csupán az az értelme, hogy megteremtsék az egyensúlyt. A reformok viszont nem az egyensúly megteremtését, hanem a megteremtett egyensúly fenntartását szolgálják majd – tette hozzá. Viszont reformok nélkül a mostani intézkedések csupán a szociális elnyomorítás eszközei lennének.
Gyurcsány szerint meg kellett várni, amíg a kiigazítások rövid távú kényszere, valamint a reformok és a fejlesztési programok összekapcsolhatók, s ennek most jött el az ideje.
Büszke baloldali program
A kormányfő úgy vélte: lehetne vitatkozni a kiigazítások tartalmán, de eddig senki nem mondta meg, hogyan lehetne másképp. Szerinte az nem járható, amit a Fidesz korábban javasolt, hogy az állam a gazdaságot próbálja meg dinamizálni a járulékok csökkentésével. Számításai szerint ugyanis az elmúlt hat évben mintegy 8 százalékponttal csökkentek a járulékok, ám ez mégsem hozott számottevő foglalkoztatásbővülést. A kiadások jelentősebb csökkentését sem tartja megvalósíthatónak a kormányfő. Szerinte ugyanis most az államigazgatás soha nem látott mértékű átalakítására szánta el magát a kormány, s ez akár százmilliárd megtakarítást is okozhat. Azonban abba nem hajlandó belemenni, amit közgazdászok, elemzők javasolnak, hogy a 13. havi nyugdíjat meg kell szüntetni. „A szociális rendszert nem elvékonyítani kell, hanem igazságosabbá tenni ” – mondta.
Ennek egyik eszköze Gyurcsány szerint, hogy most azokat is meg akarják adóztatni, akik eddig nem fizettek vagy nem eleget. A kormányfő a mostani megszorításokat (vállalkozók házipénztárának megadóztatása, járulékalap növelése, színlelt szerződések megszűntetése stb.) büszkén vállalható baloldali programnak nevezte.
Lendvai: Az ellenzék álljon elő a farbával!
A tervezett intézkedésekben van kényszerű takarékossági lépés, többletterhelés, kiigazítás, vagy hívják, ha akarják megszorításnak –mondta a vezérszónokok között elsőként felszólaló Lendvai Ildikó, aki szerint az intézkedések célja a költségvetési egyensúly minél gyorsabb helyreállítása. A szocialista politikus azt kérte az ellenzéktől, hogy „álljon elő a farbával”, mondja el, hogyan csökkentené az állam kiadásait.
Navracsics: Nem is megszorítás, hanem fosztogatás
A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője kijelentette: az Új egyensúly program köszönőviszonyban sincs a szocialisták választási programjával, de még az elfogadott kormányprogrammal sem – amely utóbbit Navracsics termelési regénynek titulált.
A jelenlegi helyzetről egy ismert vicc jutott a frakcióvezető eszébe: „A jereváni rádió jelenti, hogy Moszkvában autókat osztogatnak – egy óra múlva helyesbítenek: Moszkvában autókat fosztogatnak. Ez program fosztogatás Miniszterelnök úr” – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője. Önökre a jobb élet reményében szavaztak az emberek, akiknek 60-70 százalékát átverték – tette hozzá.
„Miközben az Érdekegyeztető Tanácsban bejelentett Új egyensúly programjáról vitatkozunk, a miniszterelnök sietve bejelentette, hogy készül egy még újabb program a hét végén, Balatonőszödön. Mikor döntik el, hogy mi is fog történni miniszterelnök úr, mert előbb-utóbb dönteni kell” – tette fel a kérdést a Fidesz vezérszónoka.
Az Új egyensúly program egy rossz program – jelentette ki Navracsics Tibor.
Kuncze megszüntetné az adómentes minimálbért és a 13. havi nyugdíjat
A minimálbér adómentessége ellen és a 13. havi nyugdíj megszüntetése mellett foglalt állást az SZDSZ elnöke. Kuncze Gábor az Országgyűlési vitanapon kifejtette: a minimálbér adómentessége oda vezetett, ma 1,5 millióan használják ki ezt a lehetőséget, míg az ország 2,5 millió ember adójából működik. Kuncze Gábor arról is beszélt, hogy a 13. havi nyugdíj nem jó megoldás, azt be kellene építeni a rendes nyugdíjak rendszerébe.
A liberális pártelnök elengedhetetlennek nevezte az állam pénzügyeinek rendbetételét, mint mondta a stabilizáció szükségességéhez vezetett az elmúlt évek túlköltekezése és az, hogy az elmúlt 16 évben a „politika mindig a könnyebb ellenállás irányába ment„. Hangsúlyozta, hogy a stabilizációs csomag egy kompromisszum, amelynek a hosszú távú célok érdekében van szükség. Az államigazgatás és a gazdaság reformjára annak érdekében van szükség, hogy az egyensúly fenntartható legyen – mutatott rá.
A KDNP lemondásra szólít, Dávid támadásról beszél
A KDNP egyik vezérszónoka a hétfői parlamenti vitanapon lemondásra és bocsánatkérésre szólította fel a pénzügyminisztert a valós hiányadatok „elhallgatása miatt”, Dávid Ibolya (MDF) pedig közölte: az előterjesztés soha nem látott mértékű támogatási elvonás és támadás a magyar középosztály ellen. Lukács Tamás (KDNP) úgy fogalmazott, hogy a pénzügyi válság egy súlyos erkölcsi válság következménye. Kijelentette: Veres János pénzügyminiszter, aki fél évvel ezelőtt még 4,7 százalékos költségvetési hiányt tervezett, most pedig 9,7 százalékról beszél, erkölcsileg alkalmatlan feladata ellátására.
Dávid Ibolya (MDF) felszólalásában Gyurcsány Ferenc és az MSZP mellett keményen bírálta a korábban adócsökkentést ígérő SZDSZ-t és a szerinte „legpopulistább, négyezermilliárdos ígéretkampányt„ folytató Fideszt is. Az ellenzéki politikus szerint a tervezett intézkedések úgy vetítenek előre kétezermilliárdos megszorítást, hogy a kormány az elmúlt négy évben nyolcezermilliárdot „pancsolt el” – tudósít a távirati iroda.
Kóka is másként emlékszik a kampányra
Kóka János gazdasági miniszter bejelentette: az SZDSZ azt javasolja, hogy állítsanak fel egy konvergenciatanácsot, amely elsősorban a maastrichti kritériumok teljesítésére, a konvergenciaprogram lefuttatására koncentrál, de a magyar gazdaság versenyképességére vonatkozó javaslatokat is beépíti. A tanács független lenne a politikától, és nemzetközileg is elismert közgazdászokból állna – közölte a miniszter a politikai vitanapon az Országgyűlésben. Mint mondta, a szabad demokraták javasolják azt is, hogy üljenek le tárgyalni azokkal a munkaadói érdekképviseleti szervezetekkel, amelyek a választásokat követően jelezték ilyen szándékukat, és hozzák vissza a politika asztalára azt a 12 pontos, parlamenti pártok közötti megegyezést célzó javaslatot, amely tavaly augusztusban volt napirenden – közölte a szakminiszter. Kóka János harmadik javaslatként arról beszélt, hogy tárcája megújítja a versenyképességi tanácsot, amely a reálgazdaság védelmében, érdekei képviseletének érdekében a jövőben fokozottabban fellép, és a reálgazdaság igényeit „becsatornázza„ a döntés-előkészítő folyamatokba.
Kóka János az SZDSZ felszólalójaként beszélt arról is, hogy bár a kampány alatt a liberálisok voltak a legőszintébbek a pártok közül, még ők sem voltak elég egyenesek ahhoz, hogy elmondják, milyen lépések szükségesek a kiigazításhoz. Kóka János szerint elkerülhetetlenek a reformok, az egyensúlyjavító intézkedésekre pedig az elmúlt 16 év elmulasztott reformjai miatt van szükség.
Orbán Viktor
Orbán Viktor: Magyarország pólókirályság!
