Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
Az észak-olaszországi Pármában hétfőn kezdődött a Parmalat pere, amelyre ráillenek a szuperlatívuszok. Az óriás vállalat 64 egykori menedzsere és munkatársa ül a vádlottak padján, a periratok összesen 2,5 millió oldalt foglalnak magukban. A bíráknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy milyen mértékben voltak felelősek a vállalat irányítói – köztük a cégalapító Calisto Tanzi – a milliárdos csődben.
Nehéz megjósolni a várható büntetési tételeket, de korábban a látványos Enron- és Tyco-perekben hosszú börtönbüntetésekre ítélték a vádlottakat. Az Enron egykori főnökeinek Kenneth Laynek és Jeffrey Skillingnek 25 évnél is hosszabb büntetéssel kell számolniuk csalás és összeesküvés miatt, a Tyco elsőszámú vezetőjének, Dennis Kozlowskinak már 25 évet kiosztottak.
A Parmalat vezetőire is mérleghamisítás, csőd, valamint bűnszervezet alapításának vádja nehezedik. „135 000 kisbefektető látta megtakarított vagyonkáját tejbe fulladni” – kommentálta egy olasz lap a történteket.
A botrány kirobbanásának időpontjaként 2003. december 19-ét számítják, amikor a Bank of America közölte, hogy a Parmalat leányvállalata, a Bonlat nem rendelkezik azzal az állítólagos 4 milliárd eurós bankszámlával a Kajmán-szigeteken. A nyomozás később kiderítette, hogy a Parmalat egyik munkatársa hamisította a bank levelét, s magát a Bonlatot pusztán a mérleg meghamisítása érdekében hozták létre. A cég 15 milliárdos adóssághegy alatti összeomlása az európai gazdaságtörténet legnagyobb csalásának számít. Az ügy kirobbanása óta a csőd biztosként tevékenykedő Enrico Bondi tesz kísérletet az egykori tejipari óriás gazdasági rendbetételére. 2005. októberében pl. eredményesen visszavezette a Parmalatot a milánói tőzsdére.
die tageszeitung
A radikális baloldali napilap arról ír, hogy miközben a nyugati homoszexuálisok kihasználják az olcsó kelet-európaiakat, addig csak most, Volker Beck moszkvai inzultálását követően döbbennek rá, milyen katasztrofális keleti társaik emberjogi helyzete.
Már a kilencvenes évek elejétől átfésülték a pornófilmesek egyik országot a másik után. A cseheknél kezdték, majd jött Lengyelország, a balti államok, orosz vöröskatonák, szibériai fiatalok, román cigányok, magyar izompacsirták, bulgár parasztgyerekek. Egyetlen régiót sem hagytak ki, hiszen a szereplők olcsók voltak, készek mindenre és nem követelték tisztességes munkakörülményeiket. Így ismerkedtek meg a nyugati homoszexuálisok Európa keleti felével, mely szemükben új húspiacot jelentett, ahol még alig elhasznált arcokkal és majdnem igazi gyönyörrel találkozhattak.
Azonban csak most – egy viszonylag biztonságos, kisebbségi helyzetben, melynek része a homo-házasság is, és melyet nemsokára követ az antidiszkriminációs törvény – döbbentek rá a nyugati homoszexuálisok, milyen katasztrofális helyzetben élnek a keletiek. S a nyugati média erről a helyzetről csak abban az esetben vesz tudomást, amikor vér folyik, a zöld politikus Volker Beck vére.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lapban Michael Lohmeyer Atomvita Nagymartonban című cikkében foglalkozik a mára a várvidéki kisvárosba hirdetett meghallgatással, ahol mindenki felvonul, aki meg kívánja akadályozni a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását.
A rendezvény egyik szervezőjéhez, az osztrák környezetvédelmi minisztériumhoz már eddig is számos beadvány érkezett, mely a paksi erőmű esetében súlyos hiányosságokra is rámutatott. E beadványok szerint pl. hiányoznak az esetleges súlyos balesetek várható következményeire vonatkozó előzetes becslések. A bírálat tárgyát képezi, hogy semmilyen dokumentációt nem állítottak össze, melyből következtetéseket lehetne levonni a reaktorok nyomáscsökkentőinek gyors kopásának okaira. A harmadik fő támadási pont szerint a paksi reaktorköpenyek túl gyengék.
A fenti ellenérvek legfeljebb 2015 körül kerülnek terítékre –vélekedett Andreas Molin, aki az osztrák környezetvédelmi minisztérium „nukleáris koordinációs” osztályát vezeti.
Mégis a végleges környezetvédelmi döntésben a jelenlegi osztrák eljárás fog dönteni. Az erőmű üzemidejének környezetvédelmi szempontokból történő meghosszabbítását végül az Alsó-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság fogja engedélyezni. Osztrák megfigyelők ugyan nem számolnak azzal, hogy az atomerőmű üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbítását elutasítanák. Ugyanakkor a magyar hatóság döntését Magyarországon meg lehet támadni, s a pert azok az osztrákok is kezdeményezhetik – s az összes jogi lehetőséggel élhetnek – akik részt vettek az eljárásban. Azt, hogy osztrákok Magyarországgal és Magyarországon pereskedhetnek, az az egyik uniós szabályra vezethető vissza, s olyan létesítmények esetében érvényesíthető, melyek az érintett külföldi államra hatnak, illetve hathatnak.
Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)
A konzervatív svájci napilapban Cyrill Stieger A kommunisták lesben állnak című cikkében elemzi a csehországi választások várható következményeit, főként a kommunista párt felértékelődését. Ha mégsem kerül sor a cseh kommunisták (KSCM) és szociáldemokraták közötti együttműködésre, az főként az előbbiek viszonylag gyenge választási szereplésére vezethető vissza.
Azonban maga tény, hogy a szociáldemokraták egy ilyen lehetőséget egyáltalán mérlegeltek, botrány. A cseh kommunista párt közvetlen utódpártja a korábbi totalitárius állampártnak, s mely az 1989-es fordulat után sem változott. Sőt még azt sem tartotta szükségesnek, hogy a fordulatot követően korábbi totalitárius praktikákat félreérthetetlen módon elítélje.
Lengyelország konzervatív kormánya azzal, hogy szélsőséges elemeket is bevont a kormányába, azokat egyúttal szalonképessé tette. A szerbiai kisebbségi kabinet is rászorul Milosevics szocialistáinak támogatására. Csehországban mindenekelőtt a szociáldemokraták azok, akik hatalompolitikai megfontolásokból képtelenek ellenállni a kommunista csábításnak. Azonban egy olyan pártra, mely nem hajlandó elhatárolódni az egykori állampárt bűneitől, nem támaszkodhat egy demokratikus ország. Hiszen ezzel a kommunisták csak felértékelődnének.
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek