Strasbourg az első világháború után, 1918-ban került vissza Németországtól a franciákhoz. A második világháborút követően a francia külügyminiszter, Robert Schuman és Konrad Adenauer német kancellár – Nagy-Britannia és az USA támogatásával – dolgozták ki azt a programot, amely újraegyesítette Európát. Nem csoda, hogy a két politikus ezt a történelmi konfliktusok által gyakran érintett várost választotta az európai parlament székhelyének.
Jelenleg a strasbourgi Európai Parlament a képviselők hivatalos székhelye, és az amszterdami szerződés szerint évente tizenkétszer itt kell üléseznie a plénumnak.
A parlament azonban időközben új otthonra talált Brüsszelben. Az adminisztráció, a családtagok – minden ott található. A belga fővárosban lévő EP-épület számos előnnyel rendelkezik: jól megközelíthető, elég nagy ahhoz, hogy helyet adjon a képviselőknek, és közel van a többi európai intézményhez.
Ennek ellenére minden hónapban az egész parlament 400 kilométerrel odébbköltözik. Seregnyi teherautó viszi a papírmunkához szükséges eszközöket a francia városba, több száz EU-képviselő pedig különböző útvonalakon próbál odajutni. Senki sem tudja pontosan, hogy a rendszeres költözéses és visszaköltözés összességében mennyibe kerül, de optimista becslés szerint legkevesebb évi 200 millió euróba.
Richard Ashworth szerint Strasbourg egy kedves város, érdemes meglátogatni – de nem minden hónapban. A képviselőknek sem tetszik a sok macera, és minden lehetőséget megragadnak, hogy ki is fejezzék nemtetszésüket.
Az amszterdami szerződést csak a magas politika változtathatja meg, s a módosításról a franciák hallani sem akarnak. Pedig sokak szerint előbb vagy utóbb változtatni kell, mert már most eljutottunk oda, hogy míg Strasbourg régen az európai egység jelképe volt, ma már ék, amely megosztja az uniót.
Az EP strasbourgi székházát a reform hívei szerint egyetemi központként lehetne használni, így Strasbourg a jövőben az oktatás és a kutatás egységének a szimbóluma lehetne.
A brit képviselő arra kéri az unió polgárait, hogy ha egyetértenek vele, akkor látogassanak el a www.oneseat.eu weboldalra és írják alá az online petíciót. (A szavazólap 17 nyelven érhető el, magyarul is.) Péntek reggel 416.700 szavazatot jelzett az oldal, s a cél egymillió aláírás összegyűjtése.
euractiv.hu
Lángra lobbant egy nyolcéves gyermek Tiszaburán + videó
