Financial Times Deutschland (ftd.de)
A brit pénzügyi napilap német változatában Krishna Guha Washingtonból és Chris Condon Budapestről keltezett Az IMF bírálja Magyarország megszorító csomagját című cikkében a Gyurcsány-kabinet pénzügyi terveit elemzi.
Gyurcsány Ferenc kormánya adóemelésekkel és a kiadások visszafogásával kívánja a GDP arányos költségvetési hiányt az idén 9,4 százalékra, jövőre 6,1 százalékra csökkenteni. A Financial Times információi szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) teljesíthetetlennek tartja ezeket a terveket. Gyurcsány szerdán megerősítette, hogy „igen világos véleménykülönbség” áll fenn kormánya és az IMF között.
Magyarország magas költségvetési hiánya veszélyezteti az euró 2010-es bevezetésére vonatkozó terveket. Az elmúlt napokban közgazdászok kifejezték afeletti kétségüket, hogy a takarékossági program valóban alkalmas eszköz lenne a problémák megoldására. Gyurcsány áprilisi újraválasztását követően bejelentette, hogy az áfát, a jövedelmi és vállalkozási adókat felemeli. Ezen túl több ezer állami alkalmazott elbocsátását tervezi.
Gyurcsány kijelentette a Financial Timesnak, hogy az IMF szakértői a „szociális kiadások gyorsabb csökkentését, a szociális háló további lazítását követelték tőle”. Ehhez csökkenteni kellene a nyugdíjakat, a család- és lakástámogatásokat. „Ez mind rendkívül kényes kérdés és úgy gondoljuk, hogy ez nem csak szociális problémákhoz vezetne” – nyilatkozta Gyurcsány. „Ez itt politikai, nem csak közgazdasági dilemma.”
Amennyiben helyesnek bizonyulnak az IMF számításai, akkor az idei magyar költségvetési hiány tíz százalékra, míg a jövő évi 7,5 percentre rúgna. Ezzel az állami eladósodás messze meghaladná az euró bevezetésének maastrichti kritériumait.
Az IMF leginkább az adóemeléseket bírálja a takarékossági csomagban. A közgazdászok szerint a növekvő járulékok a bürokrácia növekedéséhez, adócsaláshoz és romló versenyképességhez vezetnek majd. Ez jelentősen megterhelné a magyar gazdasági növekedést is. Gyurcsány egyelőre tántoríthatatlannak tűnik. „Nekünk saját utunkat kell járnunk” –nyilatkozta. „Csak így tudjuk azt a szociális igazságosságot garantálni, amit elértünk.”
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilapban Hanno Mußler A magyar pénzpiacok képtelenek megnyugodni című cikkében Budapest pénzügyi helyzetével foglalkozik. Az írás apropója a Nemzeti Bank kamatemelése. Az idei 3,3 százalékos inflációs rátát követően 2007-ben a Nemzeti Bank az áremelkedések megduplázódásával, 6-7 százalékos inflációval számol.
A kormányalakítást követően Gyurcsány Ferenc kénytelen volt tiszta vizet önteni a pohárba. A kormányfő bevallotta, drasztikus megszorítások nélkül a GDP arányos költségvetési hiány elérné a 9,6 százalékot. A választási kampányban a kormány tagadta mindezt és kitartott – legjobb meggyőződése ellenére – a 6,1 százalékos prognózisa mellett.
A magyar gazdaság, mely a politikai fordulatot követően az egykori keleti tömb országai közül hosszabb ideg a legjobbnak tűnt, az elmúlt négy évben súlyos válságtüneteket mutat. Magyarország ma egyetlen – az euró bevezetéséhez előírt – maastrichti feltételt sem teljesít. Gyurcsány Ferenc most nekilátott az ellenintézkedéseknek, bár az általa választott terápia hatékonysága több, mint kétséges. A választások előtt még adócsökkentéseket ígért, most a hivatalában megerősített miniszterelnök kiadáscsökkentéseket és kemény adóemeléseket ígér.
Bild Zeitung (bild.t-online.de)
A legnagyobb példányszámú bulvárlap Az SPD-t felháborítja Merkel Németországgal kapcsolatos kijelentése című cikkében a kancellár asszony költségvetési beszédében tett egyik kijelentésének következményeivel foglalkozik.
Miután Angela Merkel a tegnapi költségvetési vitában ismételten csődhelyzetben lévőnek nevezte Németországot, most emiatt háborog a nagykoalíciós szövetséges, az SPD. A szociáldemokraták szerint a kancellár asszony túlzott kritikájával maga is hozzájárul a bajokhoz.
„Németország export-világbajnok és nem csődhelyzetben lévő alakulat. Véget kell vetni Németországnak termelőhelyként történő lebecsülésének és becsmérlésének” – követelte a párt balszárnyához tartózó Ottmar Schreiner.
Óvatosabban, de szintén elhatárolódott az SPD Bundestag frakcióját irányító Peter Struck: „Az a kijelentés, hogy Németországot szanálni kell, nem tükrözi a véleményemet!“
A régi trükkel próbálkozott a saar-vidéki SPD elnök Heiko Maas, aki szerint: „A kancellárasszony rosszabbnak ábrázolja az országot, mint a valóság. Ezzel sok ezer ember teljesítményéről szól becsmérlően.“
Ugyanakkor a lap egy másik cikkében a tekintélyes müncheni közgazdász, Hans-Werner Sinn elemzésében részben igazat ad Merkelnek. Ugyan még Németországnak nem kellett államcsődöt jelentenie, de ha a felelőtlen költekezésnek nem vetnek véget, akkor ez is bekövetkezhet. A szövetségi állam adósságai meghaladják az 1,5 billió eurót, a GDP 68 százalékát, ami azt jelenti, hogy naponta 175 millió eurót kell csak a kamatok törlesztésére fordítania.
Mivel a szociális kiadások már meghaladják a gazdasági teljesítmény egyharmadát, a költségvetés lassan összeomlik. Ezért ideje a valóban alapos takarékosságnak – vélekedik Sinn, aki szerint a csődhelyzet közelében lévő államnak ideje tevékenységét csak a legfontosabb területekre koncentrálnia.
origo.hu
Tolvajok tartják rettegésben az őrbottyániakat
