Meglepetés: Debreczeni Gyurcsányt védi, Orbánt nácizza

„Ez a gondolatmenet a múlt század húszas–harmincas éveiben a parlamentáris demokrácia ellen föllépő olaszországi fasiszta, illetve németországi náci tömegmozgalmak legitimitásfölfogásával áll párhuzamban” Debreczeni József jellemzi így legfrissebb, 168 órában megjelent cikkében Orbán Viktor politikáját. A közíró Orbán számlájára írja többek között az MTV székházánál történteket is.

A most zajló súlyos válság főszereplője a hamis látszattal ellentétben nem Gyurcsány Ferenc, hanem Orbán Viktor – írja Debreczeni József Robbantás című cikkében, a ma megjelent 168 órában . „Amíg nem távozik a magyar politikából, nem lesz béke, és nem lesz nyugalom”– állapítja meg a közíró az elmúlt hét eseményeit elemezve.

A „sokkoló politikai krízis” okait sorra véve a „titok” napvilágra kerülése mellett említi a beszéd részleteinek tendenciózus válogatását is. „Szó sincs arról, hogy a demokratikus politika minden mozzanata a nyilvánosság előtt zajlik, s ami nem, az sötét dolog” – írja Debreczeni József, aki egy futball analógiával igyekszik érthetővé tenni az eseményeket. A történteket ahhoz hasonlítja, amikor egy edző, csapatához intézett öltözői szavait véletlenül kihangosítanák a stadionban.

Gyurcsány Ferencnek ugyanakkor a szemére veti, hogy kommunikációjából hiányzott a veszteséget elszenvedő emberek iránti empátia. „A „nem kell félni: nem fog fájni” igen rossz mondat volt. Még a vele rokonszenvezők is úgy érezhették: a miniszterelnöknek van esze, bátorsága és akarata – de nincs szíve” – írja.

Véleménye szerint az MTV-ostrom megértéséhez azonban sorra kell venni Orbán Viktor, illetve a Fidesz elmúlt négy évben jellemző kommunikációját. „Orbán régóta dupla fenekű beszédmódot használ. Félig kimondja, majd rögtön vissza is szívja a legsúlyosabb szavakat”– állapítja meg az ellenzéki politikusról. Hipotézise szerint a Fidezs első emberének már tusnádfürdői beszédekor birtokában volt a nemrég nyilvánosságra hozott felvétel.

Már 2002 óta zajlik az a folyamat, ami végül tévé megtámadásához vezetett. A legnagyobb ellenzéki párt ugyanis folyamatosan kétségbe vonta a kormány legitimitását. „Ez a gondolatmenet a múlt század húszas–harmincas éveiben a parlamentáris demokrácia ellen föllépő olaszországi fasiszta, illetve németországi náci tömegmozgalmak legitimitásfölfogásával áll párhuzamban”– írja Debreczeni.
(hvg.hu)