Több a feketemunkás – nagyítóval ellenőrzik a munkáltatók kiskapuit

Feketemunkások és színlelt szerződéssel foglalkoztatottak kölcsönzése, a dolgozók elbocsátása, nyugdíjba küldése, majd visszabérlése: úgy tűnik, hiába szigorodtak januártól a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok, egyre több vállalkozás vét ezek ellen.

A szeptember elsejei változás miatt, miszerint a minimálbér duplája jelenti a minimumjárulék-alapot, további jogsértésekre számít az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke.

Papp István szerint a kölcsönzést ugyanis kiskapunak használják majd a cégek, hogy ne kelljen megfizetni a többletterheket. Nem ritka, hogy a munkaadó másik vállalatot hoz létre, hogy a saját dolgozóit az foglalkoztassa a kölcsönzés szabályai szerint, s e feltételekkel az eredeti munkaadó számára adja bérbe őket. A törvény azonban tiltja a munkaerő-kölcsönzést, ha a dolgozó korábban (fél éven belül) a kölcsönbe vevő alkalmazottja volt, illetve, ha a két cég egymással tulajdonosi kapcsolatban áll.

A vállalkozások egy része mégis úgy dönt: rizikóztat, s az elküldötteket visszabérli, mivel így a bevált dolgozó után csak a ledolgozott órákat, illetve napokat kell kifizetnie, nem szükséges folyamatosan alkalmaznia. Az is vonzó, hogy a kölcsönbe adó céget terheli a bevallási, adatszolgáltatási, adó- és járulékfizetési kötelezettség teljesítése, így az átvevőt nem nyomasztja adminisztráció, másrészt a kölcsönzöttek árát nem kell feltétlenül bérjellegű kifizetésként feltüntetni a költségvetésében.

Kiss Péter munkaügyi miniszter elmondta: egyelőre nem tervezik, hogy tovább szigorítják a kölcsönzésre vonatkozó jogszabályokat. A munkaügyi ellenőrzések viszont rigorózusabbak lesznek. Jogellenes kölcsönzés miatt hatmillió forint volt az idén a legmagasabb kirótt bírság – számol be a Világgazdaság.