Tőkés: Amikor a hazugság tobzódik, a becsület mihez is kezdene?

Vértelen küzdelem zajlik korunkban, amelyben a lélek fegyverével kell készeknek lenni, megvédeni e harcot – mondta Tőkés László királyhágó-melléki református püspök a kismarjai református templomban, ahol a tegnap felavatott Bocskai-kripta mellett emlékeztek az egykori fejedelemre.

Ezen a helyen fejedelem született – mondta Tőkés László királyhágó-melléki református püspök. – Kismarjai Bocskai István nagysága nem önmagában magasztosult fel, hanem Isten dicsőségére vall – fejtette ki a püspök, feltéve a kérdést, hogy mit üzen nekünk Bocskai, mit üzennek atyáink, eleink, mit mondanak a régi nemzedékek az utánuk következőknek.

Tőkés László Mózes szavaival válaszolt: ne féljenek, ne rettegjenek, mert az Úr hadakozik érettük. Tőkés László a továbbiakban napjaink eseményeivel párhuzamot vonva kijelentette: vértelen küzdelem zajlik korunkban, amelyben a lélek fegyverével kell készeknek lenni, megvédeni e harcot. A püspök szerint korunkra inkább a meghunyászkodás, a kihívások előli kitérés jellemző.

– A megfélemlítés korszakát hagytuk magunk mögött – utalt a XX. századra, hozzátéve, hogy ma „olyankor sem állunk ki a gátra, amikor a becsületünkről van szó„. A püspök kifejtette: fölénk nőnek a világi nagyságok, és az ember megtorpan. – Hogyan is állhatunk ki a multikkal szemben, de még a kormány is nagy falat – mondta.

Felhívta a figyelmet, hogy „jussanak eszünkbe a pesti srácok, csupasz ököllel hogyan szálltak szembe a hatalom gépezetével”. Tőkés László ugyanakkor figyelmeztetett, hogy nem randalírozásra, nem terrorizmusra van szükség, hanem nemes harcra, miközben a „propaganda összekeveri a nemes harcot és a nemtelen harcba bocsátkozókat„. Szerinte ezzel el akarja bátortalanítani azokat, akik a nemzet nevében tesznek.

– Meddig tűrjük, hogy csúfolódjanak velünk? – tette fel a kérdést a püspök, aki szerint „erkölcsi parancs népünk érdekében felsorakozni”. Tőkés László szerint „szétzüllött a fejedelem serege„, amit talpra kell állítani, de megjegyezte: „amikor a hazugság tobzódik, a becsület mihez is kezdene?”

Tőkés László a szószékről kijelentette: nem az alkotmányos rend ellen szól, hanem a kálvini gondolatra utal, miszerint „annak a hatalomnak nem vagyunk hajlandók engedelmeskedni, amely Isten akaratával ellentétben uralkodik„.

Az istentiszteletet követően átadták a Bocskai Szövetség idei díjait Sándor János erdélyi fafaragónak, Rácz Sándornak, az 1956-os Nagybudapesti Központi Munkástanács elnökének és a Földes István vezette Kárpát-medencében Élő Magyarokért Alapítványnak.
Posztumusz Bocskai-díjat kapott Wass Albert erdélyi író és költő. Az ünnepi istentisztelet és a megemlékezés résztvevői ezt követően koszorút helyeztek el a kismarjai Bocskai-várnál. Ezzel befejeződött a háromnapos Bocskai-emlékünnepség Kismarján, amely a Magyar Reformátusok V. Világtalálkozójának utórendezvénye volt.

(MTI)