Október elsején, reggel hat órától este hétig tart a 2006-os önkormányzati választás. Ezt megelőzően, már szombaton nulla órától kampánycsend lépett életbe, amely az urnák lezárásáig tart. A választási eljárási törvény értelmében a voksolást megelőző nap 0 órájától a szavazóhelyiségek bezárásáig tart a kampánycsend. A törvény úgy rendelkezik, hogy „a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása„. A jogszabály ezek között említi a jelöltek vagy jelölő szervezetek által biztosított olyan ingyenes szolgáltatásokat, mint például a szavazásra történő szervezett szállítás vagy étel-ital nyújtása. Befolyásolásnak számít még a pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok vagy a jelölt nevét, fényképét tartalmazó tárgyak osztogatása, plakát elhelyezése. A kampánycsend megsértésének minősül még ”a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton„.
A kampánycsend idején az internetes portálok egy része, a korábbi választások gyakorlatának megfelelően, csak a nyitófelületről két (egér)kattintással elérhető „mélységben” hagynak fenn választási tartalmú híranyagot.
A szavazás ideje
A szavazókörökben a szavazás napján, tehát október elsején 6 órától 19 óráig lehet szavazni. A helyi körülményekre tekintettel azonban a helyi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék. A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni. A szavazás szüneteltetése és felfüggesztése rendkívüli események bekövetkezése esetén azonban lehetséges. A törvény ilyennek tekinti azt az esetet, amikor a szavazatszámláló bizottság tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás elháríthatatlan külső ok miatt lehetetlenné vált. Ebben az esetben a szavazást a jelenlévők kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni. A rendkívüli esemény elhárítását követően a szavazás tovább folytatható.
Hol szavazhatunk?
Szavazni kizárólag személyesen, és csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. Ez alól a törvény kivételt enged a mozgásában gátolt választópolgár tekintetében, akinek kérésére őt a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja mozgóurnával felkeresi. A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a jelölt vagy a jelölőszervezet használatában van.
A szavazóhelyiségben a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani. A szavazófülke használata csak jog és nem kötelezettség, használata alatt azonban csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. A szavazás céljára a szavazóhelyiségben két vagy több urnát állítanak fel.
A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben – megfelelő módon rögzítve – tollakat helyeznek el. A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják. A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt – a hivatalos választási iratok és a hivatalos toll kivételével – nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben.
A szavazóhelyiség megnyitását követően, de még a szavazás megkezdése előtt, a szavazatszámláló bizottság megvizsgálja az urnák állapotát és lezárja azokat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai és az elsőként szavazó választópolgár aláír. Az elsőként szavazó választópolgár a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet.
Kik szavazhatnak?
A választói névjegyzéket a szavazás napjáig a helyi választási iroda vezetője vezeti, majd a szavazást megelőzően átadja azt a szavazatszámláló bizottságnak. A szavazatszámláló bizottság akkor vehet fel a névjegyzékbe további választópolgárt, ha az igazolással rendelkezik, vagy ha igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, és nem szerepel a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában.
Az önkormányzati választásokon igazolással szavazni csak a választás kitűzése, azaz 2006. július 11. előtt bejelentett tartózkodási helyen lehet!
A választópolgárt a szavazást megelőzően a szavazatszámláló bizottságnak azonosítania kell. Ennek egyetlen, a törvény által elfogadott módja, ha a választópolgár a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas érvényes igazolványa (igazolványai) átadásával lehetővé teszi a szavazatszámláló bizottságnak, hogy személyazonosságáról meggyőződjön és ellenőrizze azt, hogy szerepel a névjegyzékben. A személyazonosság más módon történő igazolása (például személyes ismertségre hivatkozással, érvénytelen igazolvány bemutatása alapján stb.) nem fogadható el.
A választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja:
– Lakcímet tartalmazó érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy
– Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS:
_ érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy
_ érvényes útlevéllel, vagy
_ érvényes kártya formátumú (2001. január 1. után kiállított) vezetői engedéllyel, vagy
_ érvényes útlevéllel és EGT tartózkodási engedéllyel (EU-sállampolgár esetén).
Ha a választópolgár azonosítása megtörtént és a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegző lenyomattal lát el. A szavazólapok átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.
Kikre szavazhatunk?
Minden településen külön szavazólap szolgál a települési önkormányzati képviselők, a polgármester és a megyei közgyűlés tagjainak választására. A megyei jogú városok választópolgárai azonban a megyei közgyűlés tagjainak választásában nem vehetnek részt. A megyei közgyűlés tagjait a pártlistákra leadott szavazatok száma alapján választják meg. (Más listára szavazhatnak a 10 ezer lakos alatti, és másr a 10 ezer lakos fölötti településen lakók.) Budapest esetében megyei közgyűlési szavazásra szintén nem tartanak, a főváros választópolgárai – a kerületi önkormányzati képviselők és a kerületi polgármester megválasztása mellett – a fővárosi közgyűlés tagjainak és a főpolgármester választásában vehetnek részt, azaz négyféle szavazólapon szavazhatnak.
Érvényesen szavazni a jelölt, illetőleg a lista neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet. 10 ezer lakos alatti településeken az ún. kislistás választás során a választópolgárok legfeljebb annyi jelöltre szavazhatnak érvényesen, amennyi a megválasztható képviselők száma a településen. A polgármester, főpolgármester és a megyei/fővárosi közgyűlés választásán, illetőleg a 10 ezer lakos feletti településeken az egyéni választókerületekben a választópolgárok érvényesen csak egy szavazatot adhatnak le.
A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak.
A választópolgár a szavazólapokat borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi. Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság egyszer kicseréli.
A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazóhelyiséget 19 órakor zárja be. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.
Eredmény, jogorvoslat, újraszámolás
A választás előzetes eredményét már este 11 óra tájban megtudhatjuk. A hivatalos végeredményt azonban csak napok múlva hirdetik ki, ugyanis meg kell várni az esetleges jogorvoslati kérelmek lezárultának határidejét is.
A választás eredményét megállapító döntés elleni fellebbezést (és az e fellebbezés alapján hozott döntés elleni felülvizsgálati kérelmet is) úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő 3. napon megérkezzen. A jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult szerv (választási bizottság vagy bíróság) a kérelemről legkésőbb a beérkezését követő 3. napon dönt.
Ha a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértő volta alapján benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, és van matematikai lehetőség a választás eredményének megváltozására, a kérelmet elbíráló szerv (választási bizottság vagy bíróság) köteles a szavazatokat újraszámlálni.
A szavazatok újraszámlálása esetén a jogorvoslati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő a kétszeresére nő , és az újraszámláláshoz a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.
Ukrajna
Ukrajna nem léphet be a NATO-ba
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!