A munkavédelemről szóló törvényről vitáznak a parlamentben

Többek között a nyugdíjreformról, valamint az egészségügyi reformról esett szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben. A kormánypárti képviselők támogatják, az ellenzék nem szavazza meg a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítását. A képviselők a javaslat keddi általános vitájában fejtették ki álláspontjukat a parlamentben.

Napirend előtt

A nyugdíjtörvényekkel a kormány összeugrasztja a nyugdíjasokat a fiatalokkal – mondta Soltész Miklós (KDNP) napirend előtti felszólalásában. Emlékeztetett, hogy a hétfői szavazás eredményeképpen annak a nyugdíjasnak, aki munkát vállal, jelentős összegű járulékot kell fizetnie. Hozzátette: az a nyugdíjas, aki dolgozik, tapasztalata, szaktudása miatt van még mindig a munkahelyén, és így próbál családja helyzetén segíteni. A képviselő kifejtette azt is: az egészségügyi reformmal a kormány összeugrasztja a kórházakat a kórházakkal, az orvosokat az orvosokkal.

Csizmár Gábor szociális és munkaügyi államtitkár válaszában azt mondta: továbbra is lehetséges munkát végezni a nyugdíj mellett. Hozzátette: azok számára korlátozott a munkavégzés, akik a törvényes öregségi nyugdíjkorhatár előtt mennek nyugdíjba.

Winkfein Csaba (MSZP) a kábítószer és a kábítószerfüggőség európai megfigyelőközpontja által kibocsátott éves jelentéséről beszélt. A jelentésben szerepel, hogy Európában minden eddiginél olcsóbbak a kábítószerek, a velük összefüggő fertőző betegségek terjedése pedig folytatódik – mondta. Hozzátette: Európában évente 7-8 ezer kábítószerrel összefüggő halálesetet regisztrálnak. Kiemelte: az MSZP frakciója kezdeményezi, hogy az ifjúsági, szociális és családügyi bizottságban jöjjön létre kábítószerügyi albizottság.

Szülőföld Alap – Szilvássy szerint hatékonyabb lesz a támogatás

A kormánypárti képviselők támogatják, az ellenzék nem szavazza meg a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítását. A képviselők a javaslat keddi általános vitájában fejtették ki álláspontjukat a parlamentben.

A kormány célja szerint a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítása a határon túli magyarok támogatását átláthatóbbá, hatékonyabbá és politikai befolyástól mentessé teszi – mondta Szilvásy György kancelláriaminiszter az előterjesztés keddi parlamenti általános vitájában. – A Szülőföld Alap átalakításának eredményeként három szintű, egymástól szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal elválasztott fórumrendszer jön létre – mondta expozéjában a miniszter. A rendszerben a politikai szintet, a korábbi tanács helyett, a regionális egyeztető fórum jelenti, ahol a magyarországi és a határon túli magyarok felelős vezetői egyeztetik évre-évre célokat.

Kozma József (MSZP) hangsúlyozta: demokratizmus és felelősség együtt jár, ez utóbbi növekedését jelzi, hogy a Szülőföld Alapba évről évre többet fizetnek be. Az Országgyűlésnek ezt úgy kell kezelnie, hogy a magyarság szülőföldön való boldogulását szolgálja – hangsúlyozta. A politikus a legfontosabbnak azt nevezte, hogy a parlament a szülőföldön való versenyképességhez teremtsen esélyt. Hozzátette: a határok mentén mintegy 193 milliárd forintnyi támogatás felhasználására nyílik lehetőség.

Szászfalvi László (KDNP) kijelentette: a Gyurcsány-kormánynak nincs nemzeti stratégiája, és szerinte a legnagyobb probléma, hogy a nemzetpolitikában bizalmatlanság van, amire nem lehet építeni. Ez a törés a 2004. december 5-i népszavazáskor következett be – tette hozzá. Mint mondta, a kormány a legfontosabb kérdésekkel, vagyis a székelyföldi autonómiával, a határon túli magyarok állampolgárságával, a magyar egyetem kérdésével nem foglalkozik, pedig ebben lehetne együttgondolkodni. Közölte: ez nem a konszenzus törvénye, kizárja az ellenzéket, ez az állampárt szellemisége, ezért nem támogatják, és azt kérik a kormánytól, hogy vonja vissza. – Ez a szocialista és liberális dogmatizmus és fundamentalizmus halottszagú maradványa, a Szovjetunió szellemi maradványa, amely fényévekre van a mai Európa lüktető valóságától – fogalmazott.

Gusztos Péter (SZDSZ) szerint a „szovjetuniózás„ sehova sem vezet”. Felidézte, hogy a határon túli vezetőkkel folytatott konzultáció során is kiderült, hogy a támogatási rendszer reformra szorul, mert szétaprózott, ellenőrizhetetlen, sokszor politikai befolyástól sem mentes. „Ezek nem olyan tények, amelyeket a kormánykoalíció szopott ki a kisujjából” – jegyezte meg.

Karsai Péter (MDF) elmondta: nem támogatják a módosítást, mert szerintük össznemzeti felelősség a helyes nemzetpolitika kialakítása, így csak a minél szélesebb konszenzusra törekvés a megoldás, de ez az indítvány ezt nem szolgálja. Fenntartásait közölte azzal kapcsolatban, hogy a kormány centralizálná a határon túli magyarság támogatásait, aggodalmának adott hangot, hogy az új szabályozás vajon nem a korábbi anyagi források felszámolására irányul-e. Kitért arra, hogy a kormány „egy kalap alá akarja venni„ a források elosztását végző közalapítványokat, amellyel valójában megszünteti őket, és ezzel kiiktatja a határon túli közösségek akaratát.

Ékes József (Fidesz) elmondta: ez a javaslat nem old meg semmit. Szavai szerint, míg más országok képesek saját nemzeti érdekeik miatt megadni a kettős állampolgárságot, addig a magyarok erre képtelenek. –Szomorúnak tartom (...), hogy képtelenek vagyunk egy olyan törvényt alkotni, amely a nemzetmegmaradás elvét próbálná megfogalmazni – hangoztatta. Hozzátette: azzal, hogy a környező országok is csatlakoznak az unióhoz, még nincs megoldva a határon túli magyarság kérdése.

Az ülést vezető Harrach Péter Herényi Károly (MDF) javaslatára az ülés végéig meghosszabbította az előterjesztéshez készült módosító javaslatok benyújtási határidejét.

Vita a munkavédelemről

A munkavédelemről szóló törvény módosítása többek között arról szól, hogyan lehet javítani a munkavédelem területén az ellenőrző-felügyeleti hatóságok munkáját. Erről Csizmár Gábor, a szociális és munkaügyi tárca államtitkára beszélt a javaslat keddi általános vitájában a parlamentben. Csizmár elmondta: a legveszélyesebb tevékenységgel foglalkozó munkáltatók tekintetében a javaslat tovább szigorítja a kockázatértékelésre vonatkozó szabályokat. Kiemelte, hogy a javaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács is megtárgyalta, és támogatta.

Filló Pál (MSZP) azt emelte ki, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos ellenőrzések során az elmúlt években nagyon sok visszaélésre derült fény. Mint mondta, a munkavédelemről szóló törvényt azért kell módosítani, hogy még hatékonyabb legyen a munkaügyi ellenőrzés.

Bernáth Ildikó (Fidesz) véleménye szerint számos balesetnek az az oka, hogy az építőiparban a munkáltató sok esetben feketén foglalkoztat. Hozzátette: a feketén foglalkoztatottak munkavédelmi oktatásban nem részesülnek, és sok esetben munkaruhát és védőeszközöket sem kapnak. A fideszes politikus kiemelte: a felelősség az ilyen balesetek megelőzéséért minden esetben a munkáltatóé.

(MTI)