Ragadós száj- és körömfájás mint biológiai fegyver

A biológiai hadviselésnek van egy kevésbé ismert, ám stratégiailag kiemelt dimenziója, ami az élelmiszer-termelést veszi célba.

Védekezés a száj- és körömfájás ellen Fotó: Ladóczki Balázs

Az Ekologiya egyik legfontosabb alrendszere az úgynevezett „Biopreparat” volt, amely egy több száz laboratóriumból, gyárból és teszttelepből álló, titkos intézményhálózatot jelentett. A Biopreparat nem csupán technikai központként működött, hanem kulcsszerepet játszott a legfejlettebb biológiai kutatásokban és célzott fejlesztésekben is. Az intézmények gyakran civil köntösbe bújtatott létesítmények voltak, amelyek valódi rendeltetését még az ott dolgozók jelentős része sem ismerte. A programban dolgozó szakemberek az amerikai program során bemutatott növényi patogének mellett kiemelt figyelmet fordítottak három különösen veszélyes állati patogénre is :

• a ragadós száj- és körömfájás vírusára (rszkf),
• a madárinfluenza vírusára,
• az afrikai sertéspestisre (ASF).

 

A ragadós száj- és körömfájás, mint szovjet biológiai fegyver

A szovjet programban a ragadós száj- és körömfájás a potenciális agrárpatogén fegyverek között a leghatékonyabbnak és egyben legveszélyesebbnek számított. Az rszkf különösen alkalmasnak bizonyult katonai célokra, mivel rendkívül fertőző, gyorsan terjed és csak az állatokra veszélyes, így az emberi célpontokkal szembeni támadásokhoz képest kisebb egy esetleges, különösen nukleáris válaszcsapás esélye. Érdekes adalék, hogy a második világháborút követően a szovjetek elfoglalták a németországi Insel Riems Kutatóintézetet, amely a világ egyik vezető rszkf-kutató központja volt. A zsákmányolt eszközöket, állatokat és kutatási anyagokat a Szovjetunióba szállították, majd integrálták saját katonai programjukba. Ebből a szempontból a Harmadik Birodalom agrárbiológiai eredményeit beépítették a későbbi szovjet fegyverfejlesztési programba. Az rszkf-fel kapcsolatos program eredményesnek bizonyult, és képesek voltak nagy mennyiségű szárított vírust előállítani, amelyet légi úton is eljuttathattak volna ellenséges országok állatállományához, potenciálisan óriási gazdasági károkat okozva.

A Szovjetunió összeomlásával a világ legnagyobb mezőgazdasági biológiai fegyverprogramja, az Ekologiya egyik pillanatról a másikra hullott darabjaira.

Félő volt, hogy az elhagyott vagy alulfinanszírozott intézményekből a patogének, a tudás vagy akár maguk a szakemberek is olyan államokhoz vagy terrorszervezetekhez kerülnek, amelyek biológiai fegyvereket akarnak fejleszteni. Válaszul erre a fenyegetésre indította el az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a Biological Redirection programot. A program célja volt egyrészt megakadályozni a szovjet tudásbázis szétszóródását nemkívánatos irányokba, másrészt lehetőséget biztosítani a kutatóknak arra, hogy civil célú, transzparens mezőgazdasági vagy állategészségügyi kutatásokban folytathassák pályájukat. A program számos helyszínen sikeres volt, de maradtak szürkezónák is, különösen ott, ahol a nemzeti kormányzat még gyenge és kiforratlan volt.

Érdekesség, hogy Irán a kilencvenes évek elején aktívan kereste a kapcsolatokat a volt szovjet tudományos elit bizonyos köreivel. A cél egyértelműen a tapasztalathoz és technológiához való hozzáférés volt. A szakértők abban egyetértenek, hogy több, a Biopreparat kötelékébe tartozó kutató is kapcsolatba lépett iráni megbízókkal, és egyes esetekben a felajánlott állásokat is elfogadták.

Különösen azok a virológusok és fermentációs szakértők voltak keresettek, akik például a száj- és körömfájásvírus nagyüzemi előállításában vagy az afrikai sertéspestis stabilizációjában rendelkeztek jelentős tapasztalattal.

Teherán mellett Szíria és Líbia is nagyfokú érdeklődést mutatott a szaktudás iránt, ami különösen aggasztó lehet, hiszen napjainkban ezek az országok jelentős mértékben elveszítették önállóságukat, és számos külső tényező befolyásolja döntéshozatali folyamataikat. Kérdéses, hogy a megszűnő vagy meggyengült állami ellenőrzés milyen ajtókat nyitott meg a nem állami szereplők, milíciák vagy terrorszervezetek előtt.

A részletes elemzés itt olvasható:

https://tenyellenor.hu/a-mezogazdasag-ujra-a-biologiai-hadviseles-celpontjava-valhat