Ezt a kormányfő szombaton a Baloldali Önkormányzati Közösség országos konferenciáján jelentette be Budapesten. Az önkormányzati szövetségekkel történő informális egyezetéseket fel kell váltania egy szabályozottabb együttműködésnek – közölte a miniszterelnök. Közölte: arra kéri Lamperth Mónikát, 2007-re készítsen forgatókönyvet az önkormányzati rendszer átalakításáról szóló konzultációról. Gyurcsány Ferenc elmondta: november 22-re konzultációra hívja a regionális fejlesztési tanácsok elnökeit és megyei jogú városok polgármestereit, hogy megbeszélje velük az egyes fejlesztési programokat.
Hozzátette: azt is javasolja, hogy a fejlesztéspolitikai intézményrendszer részeként létre kell hozni egy felügyelő tanácsot, amelyben valamennyi parlamenti párt részt vehet.
Gyurcsány Ferenc véleménye szerint van okuk optimistának lenni, mert az elmúlt pár hét tapasztalatai alapján már nem kell érvelni az ország nagy részének, hogy szükség van a változtatásokra, mert ebben egyetértés van. Úgy fogalmazott: van okuk megköszönni az embereknek, hogy megvan a hit a változtatáshoz, mert az, hogy béke és nyugalom van, nem elsősorban a politikának vagy a rendőrségnek köszönhető, hanem azoknak az embereknek, akik nem adtak támogatást a rendzavarásokhoz. Hozzátette: a kezdeményezés, hogy az utca diktálja a politikát, elbukott. Úgy gondolja, nem csak az utcán, hanem a szándékokban és a fejekben is rendet kell csinálni.
A reformok kapcsán két dologtól óvta a szocialistákat, hogy ne történjen semmi vagy, hogy erőt vegyen rajtuk a túlzott reformlelkesedés. Gyurcsány Ferenc tévhitnek nevezte, hogy minden ciklusban csak egy reformot lehet véghezvinni, szerinte ugyanis ennek nincs mércéje. A reformok közé sorolta a felsőoktatást, a nyugdíjrendszer változásait és az egészségügy átalakítását is. A reformok jellemzőit három szóval foglalta össze: minőség, hozzáférés és fenntarthatóság.
Hangsúlyozta: minőségi szolgáltatásokat kell nyújtani és átlátható, pontos szabályokat hozni arra, hogy ehhez mindenki egyformán férjen hozzá. A fenntarthatóságra példaként a gyógyszerkasszát hozta fel. Véleménye szerint nincs olyan ország, amely megengedheti magának egy 3 százalékos növekedésnél, hogy a gyógyszerkasszának évről évre 15 százalékkal növekedjen a kiadása.
Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy 13-14 év óta nem történtek olyan átalakítások az egészségügyben, a felsőoktatásban, az igazgatásban és a nyugdíjrendszerben, amelyek az emberek igényeihez és a változó világhoz igazították az államot. Ezek véghezviteléhez véleménye szerint együttműködés kell. Kiemelte, hogy a szocialista kormány eddig is folyamatosan egyeztetett az önkormányzatokkal, amelyre előtte nem volt példa.
„Nem csaphatjuk be az ajtót” – tette hozzá a kormányfő, aki úgy gondolja, ezt attól függetlenül is tenni kell, hogy mások hajlandóak-e rá. A bizalom növelését is fontosnak tartja a miniszterelnök, mert szerinte ez szükséges az együttműködéshez.
Hangsúlyozta: a kormány együttműködési javaslata az önkormányzatokkal, a regionális fejlesztési tanácsok vezetőivel és a megyei jogú városok polgármestereivel, illetve a fejlesztéspolitikai felügyelő tanács létrehozása, mind olyan intézkedések, amelyek növelhetik a bizalmat.
Kormányzati többségre van szükség
Kormányzati többségre van szükség a regionális fejlesztési tanácsokban – jelentette ki Lamperth Mónika ugyanezen a konferencián.
Az Európai Unióban a régió fejlesztésén van a hangsúly. A nyáron az Országgyűlésben elvetették azt a törvénymódosítást, amely a választott régiókra ruházta volna a régió fejlesztésének jogát, így az önkormányzatokkal történő egyeztetés után teljes egészében a kormányé a felelősség a fejlesztésekért – közölte a szocialista politikus.
Hozzátette: a november 24-ig újjáalakuló testületek összetételéről egy 1999-ben, a Fidesz-kormány idején elfogadott jogszabály rendelkezik. Korábban a területfejlesztési törvényben önkormányzati dominancia volt, de a módosítás után már a kormány rendelkezik erősebb funkciókkal – mutatott rá.
Lamperth Mónika azt mondta: a hét régió operatív programjáról döntenie kell a regionális fejlesztési tanácsoknak, a végső döntést azonban a kormány hozza meg.
A tárcavezető a közigazgatási reform kapcsán azt mondta: az önkormányzati szféra régóta kéri a hatás- és feladatkörök áttekintését. Ezt a munkát az Államreform Bizottság végzi, a koordinációért azonban önkormányzati részről a minisztérium felelős, az első határidő november 15 -én jár le, az ezzel kapcsolatos törvényeket február 28-ig kell beterjeszteni – fűzte hozzá.
Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára a jövő évi önkormányzati költségvetés kapcsán elmondta: lesznek olyan támogatások amelyek csökkennek, példaként említette az igazgatási támogatásokat, de lesznek olyanok is, amelyek nőnek, mint a szociális juttatások vagy az uniós fejlesztések támogatása.
Hozzátette: az önkormányzatoknak az uniós támogatások nélkül idei évhez képest öt százalékkal lesz több a támogatása, uniós támogatásokkal 8,2 százalékkal, ebbe azonban beletartozik a 4-es metró támogatása is, így e nélkül számítva 3,5 százalék a növekedés mértéke. Az Országgyűlés előtt fekvő költségvetési törvényjavaslatról azt mondta: annak újdonsága, hogy egy plusz három éves költségvetés. Jogi értelemben egy évre készül, de kidolgozása négy évre történt meg, azaz valamennyi tárca négy évre pontosan tudja a költségvetési mozgásterét. A költségvetési szakállamtitkár másik újdonságként említette, hogy a költségvetés 2000 óta először valamennyi kormányzati kiadást tartalmaz.
Fidesz: ne „látszattestület” jöjjön létre
A kormányfő beszéde kapcsán Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője az MTI-nek úgy fogalmazott: „Annak örülünk, hogy a miniszterelnök végre meghallgatta az ellenzéki szervezetek, így a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség javaslatait, és úgy látszik, hogy beépíti saját programjába, gondolunk itt az önkormányzatokkal való kapcsolattartásra, vagy Bajnai Gordon és hivatalának parlamenti ellenőrzésére”.
A Fidesz javasolja, hogy azt a fél évvel ezelőtt beterjesztett elképzelését, miszerint az európai uniós fejlesztési források felhasználásának ellenőrzésére alakuljon egy állandó parlamenti bizottság, a hétfői parlamenti ülésnapon vegye napirendjére a Ház, és „ebben segítsen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr” – tette hozzá az ellenzéki párt helyettes szóvivője.
Az önkormányzatok tekintetében pedig ne „látszattestület” jöjjön létre, hanem egy olyan, a Kósa Lajos-féle javaslatban körvonalazott testület, melynek vétójoga van a költségvetés, illetve a nemzeti fejlesztési terv vonatkozásában – mondta Cser-Palkovics András.
(mti)
origo.hu
Rejtett díjak a hétköznapokban: így húzzák le a vásárlókat a boltok és éttermek
