Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Susanna Bastaroli Kész az új jobboldali frakció címmel tudósít arról, mivel „gazdagodik” a brüsszeli Európa Parlament az új tagállamok január elsejei felvételével. Most már végleges: A brüsszeli EP új frakcióval gyarapszik – méghozzá a politikai spektrum jobbszéléről származó csoporttal. Corneliu Vadim Tudor a szélsőséges Nagy-Románia Párt vezetője, szerdán bejelentette, hogy 5 román képviselőjével csatlakozik a 15 francia, olasz, belga, brit és bolgár képviselőhöz és egy parlamenti frakciót alapítanak. A csoporthoz tartozik az egykori FPÖ képviselő az osztrák Andreas Mölzer is, aki jó esélyekkel indul a frakcióvezetői posztért is.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapban Újabb eljárás Hodorkovszkij ellen című cikkében ismerteti a szibériai börtönbüntetését töltő orosz oligarcha véget nem érő kálváriáját.
Az orosz igazságszolgáltatás újabb bűnügyben nyomoz a börtönbüntetését töltő egykori oligarcha, Mihail Hodorkovszkij ellen, akit most pénzmosással vádolnak. A szétvert Jukosz cég egykori főrészvényesét és üzleti partnerét Platon Lebegyevet olajlopással is gyanusítják, nyilatkozta szerdán Jurij Schmidt Hodorkovszkij ügyvédje az orosz Interfax hírügynökségnek. Hodorkovszkij a vádak szerint a Nyitott Oroszország Alapítványán keresztül mosta tisztára a pénzt.
Hodorkovszkij és Lebegyev az ügyvéd szerint elfogultsággal vádolja a nyomozóhatóságokat, mivel ők már részt vettek a Jukosz ügy nyomozásában is. Mindkét letartóztatottat az elmúlt héten átszállította a kelet-szibériai Csita vizsgálati fogdájába.
Oroszország szerdán hivatalosan is kérte Leonyid Nyevszlin, Hodorkovszkij üzleti partnerének a kiadatását az Egyesült Államoktól. Nyevszlin, akinek kiadatását Oroszország többek között gyilkosságra történő felbujtással indokolta, kedden utazott az Egyesült Államokba. Saját bevallása szerint a jelenleg Izraelben élő egykori Jukosz főrészvényest nem tartóztatták le.
Hodorkovszkij, egykor Oroszország leggazdagabb embere volt, a kínai határ mellett tölti adócsalásáért és csalásért kiszabott nyolc esztendős börtönbüntetését. A Hodorkovszkij elleni és a Jukosz szétverését magával vonó pereket a közvélekedés szerint a Kreml irányította.
Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazin A nép már nem bízik a politikában címmel ismerteti egy közvéleménykutatás lesújtó eredményét.
A távolság a politika és a lakosság között még soha sem volt ekkora Németországban, mint 2006 végén.
Egy a Forsa Intézet által végzett közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 82 százaléka vélekedett úgy, hogy a politikusok „nincsenek tekintettel a népre.” Az egykori NDK-ban ez az arány eléri a 90 százalékot. A szövetségi köztársaság polgárainak alig 18 százaléka állítja, hogy a népnek még szava van, álla a szerdán nyilvánosságra hozott közvleménykutatásban. Az alkotmányban lefektetett politikai rendszerrel a közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 36 százaléka elégedetlen, a rendszer működésével 61 százalék. Kelet-Németországban a megkérdezettek többsége, 51 százaléka elégedetlen a politikai rendszerrel, működésével már 79 percent. A németek túlnyomó többsége, négyötöde támogatja országos ügyekben is a népi kezdeményezések és népszavazások bevezetését. Wolfgang Böhmer (CDU) Szászország-Anhalt miniszterelnöke óvott az új német tartományokban egyre terjedő „demokrácia rezignációtól”. Sokan a keleti tartományokból csalódtak a demokratikus döntési folyamatokban. „Ennek nem szabad így maradnia, mert ez a szélsőjobboldali gondolkodásmód termőtalaja”, nyilatkozta Böhmer.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali müncheni napilap Frank Nienhuysen Oroszország dupla kockázata című kommentárjában elemzi Moszkva és Minszk gázháborújának várható következményeit.
Visszatekintve a fehérorosz vezetést már április elején figyelmeztette a Gazprom. Már ekkor bejelentette az orosz energiakonszern, hogy 2007-től legalább háromszoros áron kapja majd a gázt. Tehát lett volna idejük felkészülni.
Az árháború sarokba szorította a fehérorosz diktátort. Amennyiben Alexander Lukasenko meghajol a Gazprom diktátuma előtt, akkor könnyen megrendülhet hatalmának alapját jelentő gazdasági rendszer, melyben Oroszország baráti áron szállított energiával támogatta a fehérorosz gazdaságot. Ezért az árküzdelemben a mozgástere minimális.
Moszkva azon kevés szövetségesek egyike, akik megmaradtak a fehérorosz diktátornak, nem engedheti meg a győzelmet Minszk a Gazprom és a mögötte álló ellen Moszkva ellenében.
Ironikus módon ezért a nyugaton mindenkinek, aki a Lukasenko korszak végét kívánja titokban szimpatizálniuk kellene az orosz áremelésekkel. Környezetvédelmi szempontból az alacsony ár nem magyarázható. Miközben az energia egyre inkább szűkössé válik a világban, addig a fehéroroszok megengedhették maguknak a pazarlást. Ugyanakkor Oroszországban is profitáltak eddig az emberek és a vállalatok az állandóan alacsony gázárból. A jövőben lassan nekik is emelkedni fognak az árak, ami valószínűsíti, hogy a fehérorosz áremelések esetén másról is szó van mint a piaci viszonyok időszerű megteremtéséről.
A Gazprom végül beleegyezik egy kompromisszumba, ugyanakkor biztosra vehető, hogy növelni fogja a fehérorosz gázvezeték hálózat feletti ellenőrzését. A gázárat emelheti majd a jövő évben is.
A szerző szerint ez az agresszív árpolitika hosszútávon komoly kockázatokat is rejthet magában, hiszen Ukrajna, Grúzia, Örményország és Fehéroroszország már most is keresi az orosz gáz alternatíváját. S vagy máshonnan importálnak, vagy új atomerőművekben gondolkoznak.
Az EU-nak is érdeke, hogy csökkentse függőségét az orosz gáztól. Ezért jó oka van Berlinnek, hogy a német uniós elnökség egyik legfontosabb témájává tette egy új Közép-Ázsia stratégia kidolgozását. Ott ugyanis olyan országok helyezkednek el, mint pl. Türkmenisztán, melynek gázmezőivel még Oroszországnak is számolnia kell.
origo.hu
Orbán Viktor: Patrióta csúcstalálkozó Párizsban - képek
