Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Markus Wehner Mi vagyunk mindenütt című cikkében az orosz valósággal foglalkozik.
Szerdán ismét itt lesz az ideje az évfordulónak. Az orosz titkosszolgálatok munkatársai és veteránjai újra megünneplik a „csekisták napját”. Vlagyimir Putyin ünnepi szónoklatában arról fog beszélni, hogy a szervek megőrizték a legjobb állambiztonsági hagyományokat. Hiszen a szolgálat – mondta tavaly Putyin –, igen „magas emberi és erkölcsi mércéket” állított a patriotizmus, becsület és hűség területén. Kérdéses, hogy a volt KGB ezredes, az FSB árulójáról, Alexander Litvinyenko haláláról mond-e valamit...
A Litvinyenko-ügytől a hírszerzés tábornokai és tisztjei nem hagyják elrontani az ünneplést. Hiszen a csekistáknak, ahogyan Lenin első terrorszervezetéről ma is hívják az FSB ügynökeit, minden okuk megvan a jókedvre. Nem csak az elnök származik soraikból, hanem a teljes politikai vezetés. Szergej Ivanov honvédelmi miniszter, titkosszolgálati tábornok éppen úgy, mint Viktor Ivanov, az elnöki hivatal második embere. Putyin hivatalának vezetője, Igor Secsin korábban szintén a KGB-nél dolgozott. A belügyminisztérium, melyet hagyományosan gyűlölnek, ma szilárdan az FSB kezében van.
Már a hét évvel ezelőtti csekista napon elmondott beszédében az elnök világossá tette, miként képzeli el Oroszország jövőjét. A Lubjankai FSB központban – a KGB egykori székhelyén – Andropov-emléktáblát helyezett el. Andropov az FSB-seknél legendává vált. Azt hiszik, hogy ha több ideje lett volna, akkor megakadályozta volna a Szovjetunió szétesését. A káoszban elsüllyedni látszódó országban Putyin elnökként kezdettől fogva a onnan válogatta a munkatársakat, akikben megbízott: a titkosszolgálatokból és a hadseregől.
Néhányan – még Putyin első ciklusában – úgy vélekedtek, az elnök hatalmi játszmáiban a „csekisták” és a „liberálisok” között egyensúlyoz, de ma már nekik is világos: a titkosszolgálatok átvették a hatalmat. Putyin emberei rég kiterjesztették hatalmukat a gazdaságra. A Jukosz konszern szétverésénél az FSB az első vonalakban harcolt, régóta szolgáló KGB káderek gondoskodtak Mihail Hodorkovszkij letartóztatásáról. Igor Szecsin ,a Kreml szürke eminenciása, elintézte, hogy a Jukosz legértékesebb darabjai a Rosznyeft olajcég ölébe hulljanak, melynek felügyelő-bizottságát ő vezeti. Több, mint két tucat állami konszern ügyében élére Putyin saját embereit állította. Néhány napja lett Valerij Golubjov, egy régi KGB-s – a Gazprom vezérigazgató-helyettesévé tette. A gazdaság, az olaj, a gáz és a fegyverüzlet parancsnoki hídjain ma is a csekisták állnak.
Magukat egyfajta testvériségként értelmezik, akiket Oroszország megmentésének missziója tart össze. Saját érdemüknek tartják, hogy megállították jelcini korszak folyamatait, megmentették Oroszországot az oligarchák karmaiból. Akkorát nem is hazudnak. Sok orosz a gorbacsovi és jelcini időszak szabadságát és szabadosságát fenyegetésként élte meg. A csekistákkal visszatért az a hagyományos orosz kormányzati forma, ahol minden a központban dől el és ahol nincs helye a demokráciának.
Ellentétben Németországgal, vagy a többi kelet-európai állammal, ahol a társadalom megpróbálta távol tartanai az egykori titkosszolgálati kádereket a politikai hatalomtól, Oroszországban nem történt meg a KGB kiszorítása a politikából. Azt, hogy ma is mennyire vállalhatónak tekintik a KGB-s hagyományokat, Vlagyimir Kotenyov orosz nagykövetnek, az egykori NDK hírszerző Markus Wolf temetésén mondott beszéde mutatta leginkább. Ahol arról szónokolt, hogy nem szabad sötétre festeni „Németország egyik legnagyobb fiát”. S úgy fogalmazott, csak akinek tiszta a szíve az távozik olyan gyorsan és fájdalommentesen az életből.
Nagyon sok minden megmaradt a régi csekista világképből, ami máig meghatározza az orosz viszonyokat. Az ellenőrzési őrülettől vezetve irányítják a parlamentet, a médiát, a nem kormányzati szerveket, s előre eldöntik a választások eredményét. S hivatásuknak megfelelően, megkeresik a megsemmisítendő ellenfelet. Megtalálják őket belföldön – tudósokból, vagy környezetvédőkből gyorsan lesznek kémek -, de főként a külföldiekben: az oroszokat nyelvükben elnyomó baltiakban, a romlott hús küldő lengyelekben, vagy a bort hamisító grúzokban – akik együttesen az amerikaiak csatlósai. Oroszországot ma szerintük ismét ellenségek veszik körül, akik gyengíteni szeretnék. S az erő az egyenruhások legfőbb érve. Hitvallásuk szerint: Csak, ha Oroszország erős volt, akkor félek tőle a világban és akkor szinte mindent képes volt elérni.
Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)
A konzervatív svájci napilap prágai tudósítója Ulrich Schmied Orbán kitart a konfrontációs politika mellett című cikkében elemzi a Fidesz elnökének a Heti Válasznak adott interjúját.
Magyarországon, legalább is a szónoklatok szintjén, marad az állóháború. A „jobboldali konzervatív” Heti Válasznak adott interjújában Orbán Viktor nyilvánosan a büntető törvénykönyv alkalmazásával fenyegette Gyurcsányt. Amennyiben a Fidesznek lehetősége lesz arra, hogy eredményesen végigvigye politika céljait, „minden tettükért” jogi úton felelősségre vonatja őket. „Az új demokrácia alapjait az elszámoltatással fogjuk erősíteni és ez az elszámolás elkerülhetetlen.” – idézi a szerző egy kissé szabad fordításban az Orbán által elmondottakat.
Schmied szerint Orbán kockázatos stratégiát választott politikusok kriminalizálásával, mindenekelőtt akkor, amikor törvényileg nem megfogható cselekményekről, mint könyvelések és számlák hamisításáról, hanem a költségvetés számainak megszépítéséről, vagy konjunkturális várakozásokról van szó.
A szerző szerint a Fidesz vezető csak saját ügyében kampányolt. Az interjúban Gyurcsányt patologikus hazudozónak, nem kívánatos személynek, a demokráciára veszélyesnek nevezte. Kérdéses, hogy az a megbékíthetetlenség, ami az interjúból kitetszik, új választókat hozna. Lehetséges az is, hogy ezzel a kemény hanggal elriasztja, akik ugyan kritikusan viszonyulnak Gyurcsányhoz, de a Fidesszel szemben sem, mutatnak túlzott jóindulatot.
A politikai mindennapokban a Fidesz már nem ennyire kérlelhetetlen. Ugyan Gyurcsánnyal nem kommunikálnak, de pártjával igen. Amikor Demszky nem volt hajlandó Németh Erzsébetet helyettesévé kinevezni, a fideszesek azonnal Németh és a szocialisták oldalára álltak, mert az akarnok Demszky már régóta szálka a szemükben.
A legfrissebb, a nyugdíjtörvény módosításakor a Fidesz az országgyűlésben együtt szavazott az SZDSZ-szel. Egy kis ügyességgel a Fidesz kihasználhatja az évek óta halmozódó koalíciós feszültségeket. Az ilyen feltűnésmentes mindennapi politizálásból a Fidesz vélhetően többet profitálna, mint Orbán ködös szónoki kirohanásaiból.
Új szóviője lett a Fidesz-frakciónak: Ibolya Csenge Gabriella