Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin A politikusok szeretnének minden energiakonszernt felülvizsgálni címmel ismerteti az árdrágítás miatti németországi felháborodást. A szövetségi kartellhivatal eljárását, melyben túlzott áramár miatt figyelmeztette a Nyugat-Németországban ( Észak-Rajna–Vesztfália, Rajna-vidék–Pfalz, Saar-vidék – a szerk.) szinte ellátási monopóliummal rendelkező RWE-t, üdvözölték a gazdaság és a politika szereplői. „Jó lenne, ha a kartellhivatal az összes áramszolgáltató cég árpolitikáját nagyító alá venné” – nyilatkozta Michael Müller (SPD), a környezetvédelmi minisztérium államtitkára. Ulrich Kelber (SPD) frakcióvezető-helyettes javasolta a túlzottan magas árakból keletkezett konszernnyereségek megcsapolását. „A pénz egy részét vissza lehetne adni a fogyasztóknak” – vélekedett Kelber. A szövetségi kartellhivatal elítélte a második legnagyobb német áramszolgáltató céget, az RWE-t, mert az államtól ingyen kapott szén-dioxid-kibocsátási jogait beépítette az áram árába, és azt erre hivatkozva jelentősen emelte. A legnagyobb német áramszolgáltató, az E.on ellen is nyomoznak, nyilatkozta a kartellhivatal. Egyúttal nem zárták ki az eljárás kiterjesztését a másik két nagy ellátó cégre, a Vattenfallra és az EnBW-re is.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Norbert Reif Mondd, hol vannak a hősök című cikkében foglalkozik az iraki háború egyik ritkán emlegetett aspektusával, az elmaradó kitüntetésesővel. A cikk példaként hozza Jason Dunham őrmester történetét. A tengerészgyalogos Irakban rávetette magát egy gránátra, hogy ezzel megvédje a robbanás erejéről társait. Ekkora önfeláldozásért halála után Dunham megkapja a „Medal of Honort”, a legmagasabb egyéni bátorságért osztott amerikai kitüntetést, amit január közepén George Bush amerikai elnök személyesen ad át a halott katona szüleinek – írja a lap. Ez a második kitüntetés ebből a fajtából az immár három és fél éve tartó háborúban. A második világháborúban, mely az amerikaiak számára rövidebb volt, 464-en részesültek a „Medal of Honorban”; Vietnamban 245-en, Koreában 131-en kapták ezt az elismerést. Hasonló a helyzet a második legismertebb kitüntetés esetében is: a második világháborúban 8716-an kaptak „szolgálati keresztet”, az iraki háborúban eddig csak 26-an. „Kevesebb Irakban a hős, mint a korábbi háborúkban?” idézi a Time által fölvetett kérdést a Die Presse. A Pentagon szóvivője szerint a válasz egyértelműen nem, de az iraki helyzetet nem lehet egy hagyományos háborúval összehasonlítani. Alig kerül sor nyílt összecsapásokra, ahol a katonák bizonyíthatnák bátorságukat, ehelyett az ellenség csapdákat állít, és távirányítású bombákkal támad. A képet tovább árnyalja, hogy a felettesek most visszafogottabban osztják a kitüntetéseket; ami visszavezethető a korábbi idők érdemrendáradatára. Az Egyesült Államok hadtörténetében eddig kilenc darab „Medals of Honort” nyújtottak át úgy, hogy nem tudható, ki és miért kapta.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Albert Schäffer Stoiber bírálója után nem szimatoltak és nem kémkedtek című cikkében foglalkozik a müncheni abszurd színdarabbal. A bajor miniszterelnöki hivatal visszautasította, hogy a fürthi járás élén álló Gabriele Pauli (CSU) politikus magánélete után szimatolt volna. A CSU elnökségi ülésén, melynek Pauli is tagja, az asszony azt panaszolta, hogy a miniszterelnöki hivatala nyomoz a magánélete iránt. Stoiber egyik munkatársa egy CSU-tagnál az iránt érdeklődött, hogy Pauli magánéletének vannak-e a feltűnő pontjai, alkoholprobléma vagy éppen szerelmi történet. S tudatosan az iránt érdeklődött, az illető, „nem lehetne-e valamit a nyakába varrni”. Pauli legutóbb egy olyan internetfórum elindításával keltett feltűnést, ahol a vitatkozók Edmund Stoiber esetleges újabb hivatali ciklusáról mondhatták el véleményüket. ( A miniszterelnök 1993 óta vezeti a Bajor Szabadállamot – a szerk.) Vezető CSU-politikusok Pauli szemére vetették, hogy ezzel a fórummal kárt okoz pártjának.
origo.hu
Új szóviője lett a Fidesz-frakciónak: Ibolya Csenge Gabriella
