Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazinban Boris Reitschuster Akció a Kreml kritikus média ellen című cikkében tudósít a moszkvai vezetés újévi ajándékáról. Mikulás sapkás milicisták Moszkvában elfoglalták több, a Kreml tevékenységét kritikusan szemlélő szerkesztőség bejáratát és megakadályozták az érintett lapok munkatársait, hogy bejussanak munkahelyükre. – A milicisták elállták a szerkesztőségünk összes bejáratát, megtiltották, hogy fényképeket készítsünk, s megtagadták igazolványaik
felmutatását – nyilatkozta Alexander Riklin, az Ezsednyevnyij Zsurnal című internetes lap főszerkesztője, a FOCUS internetes kiadásának.
Az internetes újságok jelentik az utolsó még megmaradt jelentős Kreml kritikus lapokat Oroszországban. Riklin szerint a bizonytalan az érintett média sajtótermékek sorsa. Az orosz média elhallgatta a történteket, s a milíciát sem lehetett állásfoglalásra bírni. A főszerkesztő úgy fogalmazott, csak halvány sejtései vannak az akció okairól. – Tudomásom szerint gazdasági vitáról van szó. A múltban mindig erre hivatkoztak, ha a független sajtót el kívánták hallgattatni – mondta. A szerkesztőség helyiségeit a Jukosz bérli,
melyet időközben már felvásároltak a Kreml közeli cégek, s ezek
szeretnének most megszabadulni a nemkívánatos bérlőiktől.
Ugyanakkor Vlagyimir Ruvinszkij newsru.com ügyeletes szerkesztője úgy értesült, hogy időközben tárgyalások kezdődtek a bérleti szerződés meghosszabbításáról az új Jukosz vezetéssel. Ezért nem érti, hogy miért került sor a rendőri akcióra. 2001 tavaszán egy magán biztonsági szolgálat emberei titkosszolgálati
stílusban megostromolták az országosan sugárzó NTV televízió
osztankinói stúdióit. Mely akkor a milliárdos Guszinszkij tulajdonában volt. Guszinszkij saját bevallása szerint letartóztatása után azzal zsarolták, vagy eladja média birodalma jelentős részét a Kreml közeli Gazpromnak, vagy tovább marad a börtönben. Guszinszkij végül engedett, s szabadlábra kerülését követően külföldre távozott. Jelenleg izraeli emigrációban él.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapban Hans-Christian Rößler Kormány ország nélkül című cikkében elemzi a szomáliai válságot. Nemsokára Mogadisu ismét Szomália fővárosa lesz. Az átmeneti kormány az iszlamisták elmenekülése után már felkészült a visszatérésre, nyilatkozta Mohamed Ali Gedi miniszterelnök, aki már pénteken megérkezett a fővárosba. Az elmúlt években kormánya még az országba sem merte betenni a lábát.
2004. októberében kenyai emigrációban alakult a kormány, s a
menedéket nyújtó országból azóta sem költöztek a fővárosba – mint mondták, a bonyolult mogadisui biztonsági helyzet miatt. 2005-ben erre kísérletet tettek, de a képviselők és a miniszterek csak a Baidoa nevű kisvárosig jutottak el, mert Mogadisuban legfeljebb néhány háztömböt ellenőriztek. E kisvárosban ülésezett 2006 februárjában a szomáliai parlament, mely öt esztendős mandátumot biztosított az átmeneti kormánynak. Ez idő alatt szeretnék megteremteni a választások előfeltételeit. Magában az országban az átmeneti kormánynak nem volt szava, mert nem sokkal az átköltözését követően megkezdték győztes előnyomulásukat a csak az etióp csapatok által megállított, a magukat a Sária Bíróságok uniójának nevező iszlamista milíciák. Az átmenetei kormány kezdettől fogva rászorult a külföldi segítségre. Az etióp csapatok segítsége nélkül valószínűleg már Baidoaból is elűzték volna őket. Az átmeneti kormány, mintegy 6000 az etiópok által kiképzett katonával rendelkezik, s őket támogatják a Puntföldi szakadárok is.
A Mogadisuba felé nyomuló csapatok között feltűntek régóta ismerős hadurak és klán vezérek is, akiket a Sária bírák milíciái anno a lakosság örömujjongása mellett elűzött a fővárosból. Eme hadurakkal is igen feszült a az átmeneti kormány kapcsolata. Megválasztása után Abdullahi Juszuf Ahmed elnök még harsányan azzal fenyegetőzött, hogy „a tengerbe kergeti őket”, ha nem egyeznek bele lefegyverzésükbe.
A 2004 végén felállított átmeneti kormány a 14 kabinet volt a diktátor Sziad Barre 1991-es bukása óta, s a második kísérlet, hogy valahogy úrrá legyenek az országban uralkodó káoszon. 2000-ben a Dzsibuti melletti Artaban megtartott konferencia után alakult az első átmeneti kormány, mely az emigrációból jórészt eredménytelenül próbált tevékenykedni. Akkor a klán vezérek és a hadurak kinevezték Abdulkasszim Zalat Hasszant elnökké és megbízták az egymással is ellenséges milíciák kibékítésével. Ez akkor ugyan nem sikerült, viszont az ország visszanyerte teljes jogú ENSZ tagságát.
origo.hu
Orbán Viktor: Patrióta csúcstalálkozó Párizsban - képek
