Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Michael Ludwig Geopolitikai ár című vezércikkében foglalkozik a Minszk és Moszkva által megkötött gázkompromisszum vélhető következményeivel.
A fehérorosz elnök kényszerhelyzetbe került. Immár nem dicsekedhet azzal, hogy a kőkorszaki szocializmusában rejlik az ország gazdasági növekedésének csodareceptje, amivel Fehéroroszország az elmúlt években mindig három-négy százalékkal gyorsabban növekedett, mint a nyersanyag-nagyhatalomnak számító keleti szomszédja. Most már az oroszok is tudják, hogy a (gazdasági) király, Lukasenko meztelen. Szilveszter óta a birkatürelemre ítélt lakosságnak is le kellett mondania az utolsó ábrándjáról, nem azért működött többé-kevésbé az ország, mert ők a keleti szlávok „poroszai”, hanem mert az olcsó orosz energiát Minszk zsíros haszonnal továbbadta. Legfeljebb a demokratikus ellenzék érezheti igazolva magát, ők már jó ideje figyelmeztetnek,hogy a lukasenkói gazdaság addig működik, amíg az oroszok olcsó energiával támogatják az országot.
Annak azonban aligha fognak örülni, hogy Putyin a haszonmaximalizálás elvét legjobb geopolitikai szövetségesén is alkalmazta. Oroszországban választások lesznek, és a Gazprom csak külföldön termel hasznot, a moszkvai kormány nem kívánja saját lakosságát magasabb gázárakkal terhelni, ezért a poszt-szovjet térségben is növelik az árakat. Eltérő sebességgel és átmeneti időszakokkal, attól függően, hogy az adott ország mennyire hajlandó magát Moszkvához kötni. A nyugatra törekvő Grúziával egy csapásra megfizettetik az „európai” árat, 1000 köbméterenként 235 dollárt, míg Minszknek alig száz dollárba kerül ugyanaz a mennyiség.
A testvéri segítség mellett működik egy világos politikai kalkuláció is. Azt ugyanis Moszkvában valószínűtlennek tartják, hogy Lukasenko hirtelen külpolitikai fordulattal a Nyugat felé fordulna, s ha mégis megtenné, ott aligha fogadnák tárt karokkal. Úgy tűnik, a Kremlben azt sem feltételezik, hogy a jelen helyzetben a fehéroroszok a „hazafias” Lukasenko mögé állnának, s láthatóan egy, a rendszer kereteit nem feszegető lázongást is elfogadhatónak tartanak. Az viszont biztosra vehető, hogy meghallgatásra találna a kétségbeesett fehérorosz népnek az olcsó nyersanyagot biztosító föderációba történő felvételt kérő segélykiáltása.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Magyarország turizmus-szakértői borúsan látják a jövőt című cikkében jósol az ideihez hasonlóan rossz évet a vendéglátóiparnak.
A 2006-os év igen rossz esztendeje volt a magyar turizmusnak, s az idén még további visszaeséssel számolnak – idézi a lap az egyik utazási iroda vezetőjét. Az okok között szerepel a bizonytalan gazdasági helyzet, a forint árfolyamának kedvezőtlen alakulása, valamint a szezon eleji rossz időjárás.
Az őszi politikai nyugtalanság is fékezően hatott az utazási kedvre, hiszen éppen Budapesten maradtak üresen a szállodai ágyak.A vérző és dühöngő tüntetők nem csábítottak magyarországi kirándulásra.
Ezen a siralmas képen nem segít az sem, hogy a Magyar Turisztikai Hivatal olyan ajánlatokkal próbálkozik, mint a pásztorverseny vagy a új kerékpártúrák. Az sem javít a helyzeten, hogy Magyarország az osztrákok számára továbbra is viszonylag olcsó, egyes statisztikák szerint a száz euró nálunk szolgáltatásban és áruban 137-et ér.
Az ágazat problémájának két oka van: egyrészt a magyarok egyre kevésbé engedhetik meg maguknak a szabadságot, másrészt az ország turizmusa továbbra is két pilléren nyugszik: a Balatonon és a budapesti városlátogatáson.
A magyar családok alig 14 százaléka utazik minden évben szabadságra, míg 19 százalékuk kénytelen lemondani az utazásról. A KSH adatai is igazolják az utazási kedv csökkenését. A megkérdezettek 55 százaléka pénzügyi, míg a 24,8 százaléka egészségügyi okokból lemond a kirándulásról. A statisztikai adatok szerint az átlag magyar egyhetes szabadságot engedhet meg magának, kétharmaduk az ország határain belül maradt, 14 százalékuk egy vagy több alkalommal külföldre is utazott.
Rosszul hatott a belföldi turizmusra a szobaárak emelkedése, ami ugyan a bevételek 17 százalékos emelkedéséhez vezetett, de egy százalékkal rontotta a szobák kihasználtságát. Ez jelenleg 61 százalékos. A magyarok egy része szóvá tette, hogy a szobák ára és a szolgáltatások minősége között nincs kapcsolat.
Budapesten és Balatonon túl a magyar turizmus megpróbál wellness- és természetjáró ajánlatokkal új látogatókat az országba csábítani. Az idei esztendőt kinevezték a „nemzeti parkok” évének (2006 a gasztronómia éve volt), de a nemzeti parkok éppen most esnek áldozatul a kormány takarékossági csomagjának. Radikálisan csökkentik a tíz nemzeti park támogatását, így nem marad forrás az új turistaösvények fenntartására, vagy a bemutató központotok üzemeltetésére. Így aligha bízhat új lendületben a környezeti turizmus.
De az egészségügyi turizmus felett is viharfelhők tornyosulnak, hiszen a Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában végighúzódó hőforrás vonalon, több mint 50 termálfürdő várja a vendégeket. S a nagyszámú szálloda saját wellness-ajánlattal próbál új kuncsaftokat magához csábítani. Ennek ellenére a magyar állam a következő években 15 milliárd forinttal kívánja támogatni az egészségturizmus infrastruktúráját.
Mára kudarcot vallott az European Spa World nevű elképzelés, amely a stájer, a várvidéki, szlovén és magyar termálfürdőket kapcsolta volna össze, ma már minden ország e kérdésben is a maga útját járja.
origo.hu
Orbán Viktor: Patrióta csúcstalálkozó Párizsban - képek
