Miért nem kellett Berlinnek a guantánamói rab?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkben foglalkozik a Stoiber-korszak végével. A Der Spiegel a Kurnaz-ügy, egy Guantánamón fogva tartott, Pakisztánban elfogott német állampolgár ügye kapcsán ismerteti a Schröder-adminisztráció emberi jogi gyakorlatát.

2007. 01. 19. 15:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Georg Paul Hefty A bukás című vezércikkében kommentálja Edmund Stoiber lemondását. A tölgyek is gyorsan dőlnek ki, csak a hatalmas dübörgésük árulja el, mekkora volt a fa – fogalmaz a szerző. Magánélete miatt a legesélyesebb Stoiber-örökös néhány napig kimaradt a versenyből. Horst Seehofer néhány napos kiesése már elhitette a többi jelölttel, hogy megkerülhetik őt. Günther Beckstein és Erwin Huber megállapodásából következik, hogy a legidősebb utódok kapnak lehetőséget – mivel a fiatalok még várhatnak, valamint, hogy a kormányban részt vevő keresztényszocialista politikusok továbbra sem vesznek részt közvetlenül a pártvezetés irányításában. A pártvezetés generációváltásának elmaradása, majdnem mindenkinek kapóra jön. Stoiber elmondhatja, hogy ők, akik átveszik a pártot, az én embereim. Becksteinnek (bajor belügyminiszter – a szerk) és Hubernek (bajor gazdasági és közlekedési miniszter– a szerk) sem kell tovább gyötrődnie, hogy a következő esélyeikre vállalkozzanak. Ráadásul a CSU többi meghatározó szereplője sem érzi úgy, hogy ez a felállás zavarná az ambícióit.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Murat Kurnaz mártíriuma című cikkében ismerteti a brémai születésű, egykori guantánamói fogoly vizsgálóbizottsági meghallgatásán elhangzottakat. A guantánamói amerikai fogolytáborban léteznek olyan magánzárkák, ahol az igen hideg és a forróság között állítható a hőmérséklet. Ez már önmagában elég kínzó lehet. Néha azonban, mesélte Murat Kurnaz, az őrök teljesen kikapcsolták a szerkezetet, ami a levegőztetés tökéletes leállítását jelentette. Annak ellenére, hogy a német és amerikai szervek nyilvánvalóan már korán tisztában voltak azzal, hogy a nem sokkal szeptember 11-e után Pakisztánban letartóztatott önjelölt korániskolás nem terrorista, számtalan hónap telt el, amíg végül elhagyhatta a fogolytábort. Minden parlamenti frakció képviselője hangsúlyozta a meghallgatás után, hogy meghatotta őket Kurnaz története. Ugyanakkor az ügyben létrejött vizsgálóbizottságnak nem feladata, hogy azt vizsgálják, mit tett Kurnazzal az amerikai hadsereg, hanem milyen szerepet játszott történetében anno a vörös-zöld kormány –hangoztatták a grémium tagjai. Bernhard Docke, Kurnaz ügyvédjének álláspontja szerint védencének szabadon bocsátása Angela Merkel (CDU) érdeme. A nagykoalíció megalakulásakor, 2005 őszén az ügyvéd úgy érezte, mintha állítottak volna egy kapcsolón. Hirtelen aktivizálódott a kormány, míg a vörös-zöld koalíció idejében a Kurnaz-ügyet „csak kezelték”. Mindmáig nem sikerült magyarázatot adni arra, hogy az akkori berlini kormány miért utasította vissza Washington 2003-as ajánlatát, miszerint hajlandóak lettek volna Kurnazt szabadon bocsátani és Németországba visszaküldeni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.