Működésképtelen az iraki állam?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámol arról, hogy csalás miatt vádat emeltek egy Bundestag-képviselő ellen. A Spiegel elemzője Szaddám Huszein kivégzésének módjában és az elkészült felvételek kikerülésében az iraki állam működésképtelenségének újabb jelét látja. A Presse szerint már a törökök sem kívánnak uniós tagok lenni.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap Az államügyészség vádat emelt Uhl Bundestag- képviselő ellen című cikkében gombolyítja tovább a 2005-ben kipattant Volkswagen botrányt. A korrupcióval és kéjutazásokkal átszőtt VW ügyben a braunschweigi államügyészség vádat emelt Hans-Jürgen Uhl ellen- hangzott a hivatal csütörtöki bejelentése. A wolfsburgi nagyvállalat üzemi tanácsának egykori tagja elleni vádemelés immár a második a szövevényes ügyben. Peter Hartz első tárgyalási napja január 17-e lesz, ahol a volt munkaügyi igazgatónak 44 rendbeli csalásért kell felelnie.

Az államügyészég hét bűncselekménnyel vádolja Uhlt, két esetben hűtlen kezelésben látják bűnrészesnek. Az 55 esztendős szakszervezeti vezető a cég költségén vett részt szexpartykon, emellett hamisan tanúskodott. A politikus ezt mindeddig tagadta, szóvivője pusztán azzal kommentálta a vádemelés tényét, hogy eddigi nyilatkozataihoz semmit sem kíván hozzáfűzni.

Az államügyészség álláspontja szerint Uhl részt vett „nem a munkaköréhez tartozó rendezvényeken” Barcelonában és Szöulban, s ennek során prostituáltak szolgáltatásait is igénybe vette. A vád szerint az SPD-s politikus tisztában volt vele, hogy az így felmerülő költségeket a VW személyügyi menedzsere Klaus-Joachim Gebauer – a vád koronatanúja – üzemi kiadásként elszámolja. További három, Hannoverben rendezett partyval kapcsolatos elszámolási manipuláció már elévült. Emellett Uhl öt alkalommal hamis vallomást tett egyes sajtótermékekkel folytatott perekben.

Uhl 1990 és 2006 között volt a VW üzemi tanácsának tagja. A Bundestag decemberben felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát. A bíróság februárban kezdi tárgyalni az ügyet, áprilisban várható az első fokú ítélet.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazinban Yassin Musharbash Az új Irak kudarcba fulladt című cikkében Szaddám Huszein kivégzését esettanulmányként véve elemzi a rideg valóságot. A legkeményebben az Asharq al-Awsat című pánarab lap kiadója ítélt. Sajnálatos módon a demokratikus Irak kormánya ugyanolyanná vált, mint az al-Kaida, amikor a nyilvánosságra hozta a kivégzésről készült felvételeket- kommentálta Tarik Alhomayed Szaddám Huszein utolsó pillanatait megörökítő filmfelvételeket. A kivégzésnek ... semmi köze sem volt a jogállamisághoz, annál inkább a bosszúhoz.

Minden vitán túl, miszerint mekkora együttérzést érdemel egy olyan tömeggyilkos, mint Szaddám Huszein, maga az eset azt mutatja mennyire rosszul működik az új iraki állam. A kivégzéskor az iraki jog két törvényét is megszegték. Egyrészt az elnök nem ellenjegyezte a halálos ítéletet, másrészt a kivégzés ünnepnapon történt. A legnagyobb iszlám ünnep az Id al-Adha első napján, mely a hagyomány szerint az amnesztiák időpontja.

Ez politikai hiba volt- nyilatkozta a prominens szunnita Alaa Makki a New York Timesban. Szerinte ezzel sokat veszítettek. Hasonlóan vélekedik Adnan Pachachi is, aki szerint vagy a borzalmas alkalmatlanság, vagy a bosszú aktusa volt.

Majdnem négy éve kezdődött az Egyesült Államok vezette háború, azóta már kétszer választhattak az irakiak. Egy általuk megválasztott kormány irányítja az országot, de a sokat emlegetett új és demokratikus Irak illúzió maradt. Ma az országban gyakorlatilag polgárháború tombol.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Jan Keetman A törökök mindinkább csalódtak az EU-ban című cikkében foglalkozik az unió egyik „égetően aktuális” problémájával, Ankara uniós csatlakozásának kérdésével. Törökország csalódottan kezdi az új esztendőt. Miután a nyolc, már megnyitott tárgyalási fejezetet a ciprusi ügy lezárásig befagyasztották, a brüsszeli bizottság négy tárgyalási téma további megnyitását javasolta. A tagállamok nagykövetei azonban nem sokkal az év vége előtt csak egy tárgyalási fejezet megnyitásáról tudtak megállapodni, ami annyit jelent, hogy a megbeszélések ugyan tovább folynak, de a lehető legalacsonyabb szinten. A most megnyitott, a vállalkozásokkal és iparral foglalkozó fejezet lezárása ellen a ciprusi görögök amúgy is vétót emelhetnek. A liberális Milliyet szerint ez az eljárás nem egyéb, mint sószórás a törökök sebeire, akik már amúgy sem hisznek az unióban.

Borzongással tekint az országa uniós tagságát még támogató, folyamatosan apadó törökök csapata a soron következő német elnökségre. Azzal ugyanis tisztában vannak, hogy Angela Merkeltől sok jóra nem számíthatnak. Walter Steinmeier (SPD) külügyminiszter, aki eddig sokkal óvatosabban fogalmazott, most pártjával egyetemben feltűnően kerüli a témát. A német elnökség feladatainak felsorolásakor Steinmeier megpróbálta a török kérdést olyan ritkán említeni, amennyire csak lehetett.