Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi lapban Norbert Rief Az amerikai hadsereg rekord költségvetése című cikkében foglalkozik az iraki és az afganisztáni háború büdzsében megjelenő következményeivel. Ausztria nagyjából két hónapig engedhetné meg magának az amerikai hadsereget, de csak akkor, ha Bécs az évi 116 milliárd eurós költségvetését teljesen erre használná, iskolákra, utakra és nyugdíjra egyetlen cent sem jutna.
Rekord-gyanús, 622 milliárd dolláros költségvetési igényt nyújt be a Bush-adminisztráció. Az októberben kezdődő költségvetési időszakban ebből kívánja fedezni a katonai kiadásokat, valamint az iraki és afganisztáni háborút. Az összesen 3 billió dolláros büdzsé 200 milliárd dolláros hiánnyal számol. A Fehér Ház elképzelései szerint csak 2012-re érhető el a többlettel záró költségvetés.
Az Egyesült Államoknak sokba kerül az iraki és afganisztáni háború, 2007. októberétől 141 milliárd dollárt terveznek erre acélra elkölteni. Ez az összeg már tartalmazza további 21 500 katona Irakba küldését. Erre a célra Bush a 2007.októberig terjedő időszakra további 93 milliárd dollárt igényel. Csak az iraki háború bevallott költségeit 2003-tól napjainkig 344 milliárd dollárra becsülik.
A költségvetést fegyvernemekre lebontva a légierőnek 110 milliárd dollárt, a haditengerészet 140 milliárdot, a szárazföldi csapatoknak 128 milliárd dollárt szánnak. A legutóbbi tétel jóval alulmúlja azt a 138 milliárd dollárt, amit Peter Schoomaker tábornok a szárazföldi csapatoknak követelt, hogy a sérült páncélosokat és Humvee-kat Irakban pótolhassa.
A költségvetés megszorításokat tervez a 2008-as évben a Medicare és a Medicaid nevű, a szegények és idősek egészségbiztosítását fedező programokban. A tervezett megszorításokkal a következő öt évben 70 milliárd dollárt kívánnak megtakarítani. Négyszázalékos lefaragást terveznek a gyermek-egészségbiztosításnál, összesen 5,4 milliárd dollár értékben.
A demokrata többség bírálja a kormány költségvetési tervét. Ezen láthatóan az is keveset segített, hogy Bush a hét végén meglátogatta a demokraták virginiai kihelyezett frakcióülését. Az elnök békülékeny beszédében hangsúlyozta, hogy megérti a demokraták elképzeléseit, és kritikájukban nem a hazafiasság hiányát látja, azonban a hadsereg főparancsnokaként az iraki létszámemeléssel azt tette, amit helyesnek tartott, s bízik abban, hogy terve kivitelezésére kap egy esélyt.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Michael Martens Új apróságok című vezércikkében foglalkozik a Koszovó státusáról folytatott vitában megmutatkozó orosz aktivitás vélhető okaival.
Egyelőre nem látszik, mit követel Oroszország a Nyugattól a Koszovó ügyében tanúsított együttműködéséért cserébe. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy fogalmazott, országa elvet minden olyan megoldást, ami elfogadhatatlan a szerbeknek és koszovói albánoknak. Ha helyesen idézték, akkor ez sokkal több, mint apró változás, hiszen eddig Moszkva csak azt hangsúlyozta, hogy megvétóz minden, a szerbek számára elfogadhatatlan megoldást. Most már fontos számára az albánok beleegyezése is.
Azt, hogy a szerbek és albánok számára mit tart elfogadhatónak, azt majd a Kreml saját érdekei szerint eldönti. Addig azonban Moszkva a vétójogára alkudozik. Lavrov nyilatkozatában utalt az érvényben lévő 1999-es koszovói határozatra, amit Nyugaton szívesen elfelejtenének. Ebben a Biztonsági Tanács úgy döntött, létszámában később megállapítandó szerb biztonsági kontingens visszatérhet Koszovóba, hogy a határállomásokat ellenőrizze és a szerb templomokat védelmezze. Amennyiben Oroszország ragaszkodikna e fejezet betartásához, az még tovább halasztaná a válság megoldását.
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
