Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap interjút készített Viktor Juscsenkóval, Ukrajna elnökével. A beszélgetés apropója az orosz elnök meglepő bejelentése, miszerint Ukrajna hajlandó lenne közösen üzemeltetni Moszkvával az országon keresztülvezető gázvezetéket, amennyiben Kijev is részesedhet az orosz gázmezőkből. Juscsenko kijelentette: ilyesmire senkinek semmiféle mandátumot sem adott, és Ukrajna semmiféle ilyen hivatalos tárgyalást nem folytat. Az ukrán alkotmány alapján ilyen ügyekben az elnök az illetékes és jelenleg nincs miért újragondolni a gázszállítási rendszer átalakítását. Az ukrán elnök szerint a gázvezeték tulajdonjoga nem kétoldalú kapcsolatok kérdése, hanem az európai energiabiztonság ügye, mely figyelembe veszi a termelők, a fogyasztók és a szállítók érdekeit. Mint Juscsenko fogalmazott, az utóbbi években megrendült az oroszok megbízhatóságába vetett hite, hiszen annyi projektről tárgyaltak már Oroszországgal, hogy ma már senki sem tudja megmondani, mit gondoltak komolyan és mit nem, melyek voltak a politikai trükkök és mi volt szimpla zsarolás.
Az ukrán elnök szerint a Moszkvával kapcsolatos dilemmák egyik legfontosabb oka, hogy nincs egységes európai energiapolitika. Oroszország ugyanakkor e területen is a kétoldalú szállítási kapcsolatokra törekszik. Erre azonban nem lehet egységes európai energiapolitikát felépíteni. Elképzelhetetlen, hogy az ukrán szállítóhálózatot betagolják egy kétoldalú rendszerbe. Juscsenko a híd szerepében látja Ukrajnát. Végül az ukrán elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Fehéroroszország is vissza fog térni az európai előtérbe. Az európai orosz gázexport 80 százaléka Ukrajnán, míg 20 százaléka Fehéroroszországon keresztül halad. Európa számára ez a 20 százalék sem lehet probléma, ennek viszont előfeltétele az ukrán-fehérorosz párbeszéd. A kezdeményezésnek Minszkből kell jönnie – mondta az ukrán elnök
Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazin a NATO-n belüli megosztottságot keltő washingtoni tervekkel foglalkozik. Frank-Walter Steinmeier (SPD) bírálta az Egyesült Államokat, amiért az egyeztetés nélkül kívánja felépíteni közép-európai rakétavédelmi rendszerét, egyúttal megértést mutatott Putyin müncheni felháborodása iránt is. Mivel a rakétatámaszpontok közelednek Oroszországhoz, ezért velük is beszélni kellett volna – nyilatkozta a német külügyminiszter. Tekintettel az ilyen elképzelések stratégiai jelentőségére, körültekintő eljárást és intenzív párbeszédet ajánl a közvetlenül és közvetve érintett partnereknek. Korábban a Franz Josef Jung kereszténydemokrata párti honvédelmi miniszter azt követelte, hogy oszlassák el a rakétarendszerrel kapcsolatos orosz aggodalmakat. A múlt héten az orosz elnök a müncheni biztonsági konferencián élesen támadta a washingtoni kezdeményezést. Fritz Kuhn, a zöldek frakcióvezetője felszólította a szövetségi kormányt, hogy az amerikai külügyminiszter asszony eheti, berlini látogatása során közvetítse Condoleezza Rice-nak az európai bírálatokat. A ma megjelent Saarbrücker Zeitungban úgy fogalmazott: úgy, ahogyan az amerikaiak csinálják, azt Oroszországban csak provokációként értékelhetik.
A varsói kormányzat a közeljövőben dönt arról, hogy engedélyezi-e az Egyesült Államoknak a rakétavédelmi rendszer egy részének lengyel területre való telepítését. Két héten belül értesítik Washingtont a döntésről – nyilatkozta Aleksander Szczyglo, az új lengyel védelmi miniszter vasárnap a PAP hírügynökségnek. Az új rakétavédelmi rendszer a lengyel lakosságon belül is komoly vitákat váltott ki. A nemzeti konzervatív miniszterelnök támogatja a rakétarendszer telepítését, ikertestvérének, az elnöknek is ez az álláspontja. Ezzel szemben a kisebbik koalíciós partner, az Önvédelem elnöke, Andrzej Lepper szombaton úgy fogalmazott, egyelőre túl kevés információval rendelkezik ahhoz, hogy felelősen dönthessen.
Az Egyesült Államok milliárdokba kerülő rakétavédelmi rendszerének egy részét Csehországba és Lengyelországba tervezi telepíteni. Ezzel kívánják a washingtoni szóhasználatban lator államoknak nevezett országokból érkező támadásokat elhárítani.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Axel Reiserer ismerteti a brit miniszterelnököt bíráló gúnyirodalom egyik legújabb termékét. Geoffrey Wheatcroft publicista ma megjelenő könyvében maró gúnnyal számol le a Blair-korszakkal. A kötet címe: Yo Blair! – ezzel a lekezelő megszólítással üdvözölte George Bush szövetségesét a G8-ak szentpétervári csúcstalálkozóján.
Miközben Nagy-Britannia Tony Blair régóta bejelentett lemondására vár, addig mindenki szeme láttára szétesik a miniszterelnök tízesztendős hivatali idejének minden vélt és valós eredménye. Wheatcroft Blair elleni fő vádja, hogy az Egyesült Államok vazallusává tette Nagy-Britanniát. A szerző szerint Blair mértéktelen retorikája mögött kezdettől fogva tartalmi üresség és céltalanság lapult, hatalom és pénz pótolta az ideológiát.
A szerző leszámol a grandiózus frázisokkal, a miniszterelnök állandó, történelemre és a magasabb instanciákra való hivatkozásával és állandó hazugságaival. Wheatcroft kíméletlen kritikának veti alá Blair állítólagos teljesítményét. A jó gazdasági teljesítményhez szerinte a kormánynak nem sok köze van. Az Új Munkáspárt magját körülvevő szellemi vákuum következtében milliárdokat költöttek el anélkül, hogy egyetlen problémát megoldottak volna – írja könyvében.
origo.hu
Orbán Viktor: Patrióta csúcstalálkozó Párizsban - képek
