Der Standard (derstandard.at)
A baloldali-liberális osztrák napilapban Gregor Mayer Fogcsikorgató fegyelem című cikkében latolgatja a hét végi MSZP-kongresszus esélyeit. A hét végén megrendezendő találkozó egyetlen nagy fontosságú napirendi pontja az új pártvezetés megválasztása. Már előre eldöntött, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök átveszi a pártelnökséget. A már régóta bejelentett sakkhúzást beárnyékolják az elmúlt hónapok drámai magyarországi eseményei. Gyurcsány hírhedt „hazugság-beszéde” óta a jobboldali populista ellenzék kereszttüzébe került – fogalmaz a lap, hozzátéve: a súlyos terheket jelentő takarékossági csomagnak nincs alternatívája. Szili Katalin két héttel ezelőtt egy pódiumvitán a kormány neoliberális politikája ellen mozgósított. A Gyurcsánnyal a felszín alatt ellenséges viszonyban levő parlamenti elnök az MSZP egyes köreiben komoly befolyással rendelkezik. Főként azokkal jó a kapcsolata, akik alkalmanként fogékonyak a baloldali populista és nacionalista fordulatokra. Szili szerint most szükség lenne, egy újfajta politikára, a rendszerváltás korrekciójára.
Focus (focus.net)
A müncheni hírmagazinban Fabian Löhe Putyin figyeltette Stoibert? című cikkében idézi az egykori BND elnök gyanúját. A Szövetségi Hírszerző Hivatal (BND) egykori elnöke valószínűnek tartja a volt bajor kormányfő, Edmund Stoiber orosz ügynökök általi figyeltetését. Az orosz követség ugyanakkor a hírt viccnek tartja. A müncheni biztonsági konferencia szünetében Vlagyimir Putyin és Edmund Stoiber arról csevegett, amit sokan amúgy is feltételeztek: az orosz hírszerzés (FSB) keze messze elér. Putyin büszkén mesélte: arra utasította ügynökeit, hogy járjanak utána, miért mond le a bajor miniszterelnök. A kémkedés Oroszországban 16 évvel a hidegháborút követően is napi gyakorlat; Putyin számára egy titkosszolgálati jelentés elolvasása olyan, mint másoknak egy újság lapozgatása – nyilatkozta Hans-Georg Wieck, egykori BND-elnök. A titkosszolgálatok Putyin számára természetes környezetnek számítanak. 1985 és 1990 között, amikor Wieck a BND elnöke volt, Oroszország mai első embere alezredesként a KGB-nek dolgozott Drezdában. Azt, hogy anno mit csinált Putyin a viszonylag jelentéktelen alakulatban, máig legendák övezik. Sőt, arról is alig tudható valami, hogy akkor alapozta volna meg későbbi karrierjét. Csak annyi bizonyos, hogy azóta jól beszél németül.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Petra Kolonko Kína amerikai álma című vezércikkében foglalkozik a kínai új kapitalisták ábrándjaival, akik az Egyesült Államokban látják példaképüket. Kínában felhőkarcolókról és autópályákról álmodnak, nem restaurált középkori városokról. A kínaiak, akik nem igazán hajlandóak az önreflexióra, szívesebben néznek a jövőbe és Amerikára figyelnek. Európa számukra az öregség, az elavultság, a magas adók, korlátozó előírások és hagyományok szimbóluma. A kínai elitet nem vonzza az európai modell, a szerencséjét keresi és nem a szociális igazságosságot. Az elitnevelést támogatják és nem az esélyegyenlőséget. Optimisták, és nem félnek a jövőtől. Csodálják a technikát, a tudományt és erkölcsi skrupulusok nélkül használják.
Az, hogy ugyanezekben a rétegekben Amerika-ellenes hangokat hallatnak, csak látszólag ellentmondás. Irigylik az amerikaiak pozícióját, gyakran úgy érzik: a szuperhatalom megalázza őket. Az új kínai öntudat már nem kívánja elfogadni a bírálatokat és az állítólagos beavatkozást. Az amerikai nagyhatalmi státussal szemben felnő a kínai nacionalizmus, amely elfedi a titkos csodálatot. A kínai kormány is tanulmányozza az amerikai példát, miként vált nagyhatalommá az USA. A nagy kínai nyugatra vándorlásnak is megvannak az amerikai előzményei. Most Kína a korai kapitalista amerikai arányláz korszakára emlékeztet, annak minden negatív következményével egyetemben.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
