Guatemala is balra fordul?

A Clarín Digital a 2007-es esztendő várható gazdasági kockázataival foglalkozik Latin-Amerikában, az O Folha pedig azt taglalja, hogy az Egyesült Államok kosarat kapott Brazíliától. Lula da Silva brazil elnök ugyanis nem hajlandó segíteni az Egyesült Államoknak a venezuelai Hugo Chávez ellen.

Siglo XXI – Guatemalaváros (Guatemala)

Rigoberta Menchú, a guatemalai maja indiánok aktivistája, a béke Nobel-díj 1992-es birtokosa bejelentette, hogy indul a szeptemberi elnökválasztásokon. Eduardo Stein, az ország jelenlegi jobboldali alelnöke közölte: ebben az esetben az emberjogi aktivistának le kell mondania tiszteletbeli posztjáról, az úgynevezett békemegállapodások nagyköveti megbízásáról. A közép-amerikai országban 1996-ban értek véget a harcok több évtizedes (1960-1996) polgárháború után, amelynek több mint 200 000 polgár, többek között teljes maja indián közösségek estek áldozatul. Latin-Amerikában 2005 novemberétől 2006 decemberéig 12 elnökválasztást tartottak, és megerősödtek a baloldal pozíciói. Szeptemberben Guatemala, októberben Argentína választ új államfőt.

O Folha – Sao Paulo (Brazília)

A lap szerint Brazília tegnap ismételten elutasította az Egyesült Államok kérését, hogy forduljon a venezuelai elnök, Hugo Chávez ellen. Az Egyesült Államok azért keresi Brazília és Argentína szövetségét, mert közvetett módon szeretné elérni, hogy Hugo Chávez változtassa meg vagy állítsa le Latin-Amerika venezuelai típusú gazdasági és politikai integrációját, amellyel veszélyezteti az amerikai érdekeket. Celso Amorim, brazil külügyminiszter ezért közölte az Egyesült Államok képviselőjével, Nicholas Burnsszel, hogy mindkét országnak vannak követei egymás országában, tehát adottak a párbeszéd feltételei.

Clarín Digital – Buenos Aires (Argentína)

Az argentin napilap gazdasági rovata jelezte, melyik négy veszély fenyegeti leginkább Latin-Amerikát térségét ebben az esztendőben. A térséget az argentin gazdasági összeomlás – 2001. december vége – óta megszakítás nélküli, immár ötéves folyamatos gazdasági növekedés jellemzi. Az első tényező, hogy némileg csökkenni fog az ásványkincsek, akárcsak az energiaforrások iránti kereslet, viszont a gabonafélék (főleg a szója és a kukorica, utóbbi a bioüzemanyagnak való felhasználása miatt) továbbra is keresett árucikkek maradnak Kína, és most már az Egyesült Államok növekvő érdeklődése miatt is. A második veszély az infláció miatt várható, mert Argentínában és Venezuelában tartósan nem tudják leküzdeni. A harmadik kockázati tényező, hogy a térség országaiban évről-évre nőnek az állami kiadások, miközben csökkennek a bevételek. A negyedik tényező Kína térnyerése a térségben, mert nem tudni, hogy lehetőséget vagy veszélyt jelent az ázsiai óriás. A dél-amerikai közös piacnak is nevezett Mercosurnak már mindenképpen figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy Argentína két év alatt több mezőgazdasági erőgépet vett Kínától, mint korábban Brazíliától.