Der Standard (derstandard.at)
A baloldali-liberális osztrák napilapban Barbara Tóth A baloldal megerősítette a miniszterelnökét című cikkében elemzi a hét végi MSZP-kongresszust.
Minden párt, amelyik kényelmesen hátradől, az veszíteni fog – ezzel a nem igazán kellemes üzenettel érkezett Alfred Gusenbauer SPÖ-elnök vasárnap az MSZP-kongresszusra. Ennek ellenére legalább egy udvarias tapsot kapott a küldöttektől.
A tapsocska nem elsődlegesen az osztrák vendégnek szólt, hanem önmagukat kívánták erősíteni a küldöttek. Gyurcsány Ferencet az elmúlt hét végén nemcsak az osztrák kancellár, hanem a szerb miniszterelnök is köszöntötte. Borisz Tadics úgy fogalmazott: Becsülöm az ön reformelkötelezettségét – dicsérte a lakossága körében rendkívül népszerűtlen magyarországi elvtársát.
Diszkrét szürkében és rikító vörösben szervezett pártkongresszusnak kell a kormányzó MSZP-t kisegíteni a válságból. A híressé vált „hazugságbeszéd” óta az ország nem jutott nyugvópontra. Gyurcsány szavai máig tisztázatlan körülmények közepette jutottak a nyilvánosság elé, s ennek a tiltakozások és a társadalom máig tartó polarizálása a következménye. Az ellenzéki Fidesz, melyet a volt miniszterelnök, Orbán Viktor vezet, megkérdőjelezi a baloldal bármiféle legitimitását. Ha Gyurcsány a parlamentben megszólal, akkor a Fidesz képviselői elhagyják az üléstermet.
A miniszterelnök pártelnökké választásával Gyurcsányt kívánják erősíteni: ez volt a pártkongresszus fő csapásiránya. Ellenjelölt nem volt, Hiller István nem indult újra. Gyurcsány a helyzet komolyságára tekintettel bejelentette: ha kevesebb, mint 75 százalékot kap, lemond. Gyurcsány választását a politikája feletti bizalmi szavazásnak tekinti, amint jelölti beszédében ezt megfogalmazta. Reform, vagy vég – hangzott jelszava. Egy olyan kockázatos stratégia, melyet alternatíva hiányában siker koronázott: Gyurcsányra a szavazatok 89,15 százaléka esett, a 650-ből 526 voksot kapott szombaton. Hogy az MSZP biztosítani tudja az „összetartás kifelé” üzenetet, ezért a pártkongresszus egy része a nyilvánosság kizárásával zajlott.
Úgy tűnik hiába, mert az, hogy keményen bírálták Gyurcsányt, arról igen gyorsan értesült a közvélemény. Az alapszervezetekben tevékenykedő funkcionáriusoknak kell eladniuk a miniszterelnök kemény megszorító csomagját. Meg kell teremtenünk a reformjainkhoz a többséget – intette Gyurcsány az elvtársait.
A hangulat vasárnap is igen visszafogott volt. Bár a miniszterelnököt bátran megtapsolták programalkotó beszédéért, ugyanakkor Gyurcsány verbális pátoszához viszonyítva a küldöttek tapsa igen visszafogottnak tűnt. Magyarországon irigylik Ausztriát a két nagy néppárt együttműködési képességéért. Gyurcsány úgy fogalmazott: Egy nagy koalíciót Magyarországon nem lennénk képesek összehozni.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Katja Gelinsky Bocsánatkérés 388 év után című cikkében ismerteti Virginia állam szimbolikus tettét, melyben megkövetik az egykori rabszolgákat.
Négyszáz évvel azután, hogy a mai Virginia államban az angolok létrehozták első amerikai gyarmatukat, tizenkét évvel később láncokba verve megérkeztek Jamestownba az első afrikaiak. De 388 évnek kellett elkelnie, hogy szombaton Virginia állam parlamentje egyhangú határozatban kifejezze mély sajnálatát a rabszolgaság miatt.
A minden emberi jogsértés legborzalmasabbikáért kimondott bocsánatkérés nem csak az egykori déli államban számít történelmi lépésnek, hiszen Virginia az első olyan szövetségi állam, mely egyáltalán bocsánatot kért ezért. A legnagyobb lépést ebbe az irányba a szenátus két éve tette, mely a lincselés gyakorlatát elítélte. Ezért bocsánatot kértek több ezer lincselés áldozatától és utódától. Fekete polgárjogi aktivisták már számtalanszor felszólították az amerikai elnököket, hogy kérjenek bocsánatot a rabszolgaság igazságtalanságáért. Egy ilyen jellegű lépés ellenzői arra hivatkoznak, formális bocsánatkérésre azért nincs szükség, mert már több elnök is keményen elítélte a rabszolgaságot és hangsúlyozták sajnálkozásukat.
Az Egyesült Államokban nem csak a déli államok konzervatívjainak esik nehezére a rabszolgaságért bocsánatot kérnie. Sokan a később bevándoroltak nevében kérdezik, miért kellene bocsánatot kérni olyan bűnökért, melyekért sem ők, sem az elődeik nem tehetők felelőssé. Ezen túl létezik az a félelem, miszerint egy hivatalos bocsánatkérés arra ösztönözhetne fekete aktivistákat, hogy kárpótlást kérjenek. Hasonló érveket felhoztak a virginiai vitában is. Végül azonban megállapodtak abban, hogy a határozat egyfajta „gyógyulási folyamat” része, ami a rabszolgák megérkezése után 388 évvel feltétlenül szükséges.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Eltűnt választási cédulák válságba taszítják a hamburgi SPD-t című cikkében ismertet egy kevéssé vicces politikai kabarét.
Zavar támadt az SPD hamburgi jelöltállítási gépezetében: majdnem 1000 szavazat eltűnt, ezért meg kell ismételni a jelöltállítást. Mathias Petersen tartományi pártelnök szabotázst sejt a történtek mögött.
Az 1459 levélben leadott voksból alig 500 céduláét találtak az urnában- nyilatkozta a hamburgi SPD elnöksége. Hogy hová tűnt a közel ezer cédula, arra nincs magyarázat. Ennek következtében a közel 11500 hamburgi elvtársnak március 25-ig újra kell szavaznia.
Ennek az esetnek, amint az kinéz, bűnügyi háttere van – nyilatkozta Petersen. Egyúttal bejelentette, hogy vizsgálóbizottságot hoz létre az ügy tisztázása érdekében. A keddre összehívott kongresszust lemondták, és csütörtökre összehívták a tartományi SPD elnökségi ülését.
A párttagok a főpolgármester-jelölti posztra választhattak a Mathias Petersen és helyettese Dorothee Stapelfeldt között. Eredetileg úgy tervezték, hogy a keddi kongresszus nevezi meg a hivatalos jelöltet.
origo.hu
Elkepesztő siker, állótapsos ünneplés a Hamupipőke bemutatóján
