Nehéz helyzetbe került a Nemzetközi Valutaalap

Az argentin baloldali lap a Nemzetközi Valutaalap pénzügyi nehézségeit taglalja. A radikális kolumbiai gerillaszervezet, a marxista FARC valószínűleg egy meg nem nevezett külföldi államba szállította Ingrid Bétancourt-t, az 58 elrabolt kolumbiai politikus túsz egyikét.

Página 12 – Buenos Aires (Argentína)

A Nemzetközi Valutaalap most már tagadhatatlanul nehéz helyzetbe került, mert csökkentek bevételei, ennek ellenére nemhogy nem csökkenti kiadásait, hanem éppen ellenkezőleg, növeli, és aranytartalékainak eladását fontolgatja. A Végrehajtó Tanács tavaszi tanácskozásán fognak dönteni Washingtonban, de már megalakult egy szakértőkből álló bizottság – tagja például az Egyesült Államok Jegybankjának előző elnöke, Alan Greenspan is -, amely nemrég hozta nyilvánosságra jelentését, és javaslatait. A BBC spanyol honlapja már közölt belőle részleteket, eszerint többek között 400 tonnányi aranyrudat készülnek eladni, hogy sepkulációs módon értékesítsék. A nemzetközi pénzintézet gyorsan került nehéz helyzetbe: három év alatt elvesztette legfontosabb ügyfeleit, ráadásul több ország alkalmazza már azt a módszert, hogy inkább hamarabb fizeti vissza hiteleit, hogy megtakarítsa a kamatokat. Többek között Brazília, Argentína, Uruguay és Bolívia nemcsak nem kér több hitelt, hanem már be is zárta a Valutaalap irodáit fővárosában.

Az argentin lapok most azért foglalkoznak sokat a nemzetközi pénzintézetekkel, mert az úgynevezett párizsi klub tagállamai hamarosan tárgyalnak az argentin államadósságok átütemezéséről, és az Egyesült Államok ragaszkodik hozzá, hogy a Valutaalap is részt vegyen a tanácskozáson. Argentína viszont nem járul hozzá, hogy a Valutaalap is jelen legyen, mert éppen egy éve fizette ki egy összegben minden hitelét az FMI-nek, és nem áll szándékában újabb hiteleket felvenni tőle. Argentína gazdasága 2001 végén omlott össze, és az ország lakossága egy évig készpénzkorlátozási kényszerbe került: hetente legfeljebb 250 dollárnyi összeget vehettek fel bankszámlájukról, már akinek volt ilyen. A Valutaalap szigorú intézkedéseket kényszerített az egyébként is nehéz helyzetbe került dél-amerikai országra.

El Heraldo – Barranquilla (Kolumbia)

Álvaro Uribe, Kolumbia tavaly másodszor is megválasztott liberális elnöke szerint Ingrid Bétancourt, a 2002-es elnökválasztások előtt elrabolt jelöltje minden valószínűség szerint egy külföldi országban lehet. Az elnök közölte, igénybe fogja venni a fejlett francia titkosszolgálatot, hogy megállapítsák Íngrid tartózkodási helyét. Uribe elnök jelezte, ugyancsak harmadik országok segítségét szeretné felhasználni, hogy tárgyaljanak a FARC (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) igényéről, és a még a gerillák fogságában tartott 58 politikus túszt kicseréljék az általuk követelt 600 gerilláért. A javaslat szerint a szabadon engedendő FARC-foglyoknak mindenképpen fel kell hagyniuk a fegyveres harccal, és egy olyan programban kell részt venniük, amely segít nekik visszailleszkedni a normális társadalmi életbe.

Franciaország lassan már két éve közvetít Spanyolországgal és Svájccal együtt Kuba fővárosában, Havannában a kolumbiai kormány és a másik, a mérsékeltebb gerillaszervezet, az ELN (Nemzeti Felszabadító Hadsereg) között. Fernando Araújo, a két napja inevezett új külügyminiszter pedig Álvar Uribe elnök szándékai szerint azt a célt fogja szolgálni, hogy a nemzetközi közvélemény jobban megértse, tulajdonképpen mi is sújtja a dél-amerikai országot. Araújo tavaly december 31-én szökött meg a FARC fogságából 6 évi fogság után.