Die Presse (diperesse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Peter Bognar A magyarországi balliberális kormány elleni tiltakozások című cikkében az országban várható sztrájkhullámról ír. Magyarországon a következő hetekben jelentős sztrájkokra lehet számítani, amelyekkel a balliberális kormány reformjai és kemény megszorító politikája ellen tiltakoznak. Jelenleg több szakszervezet és érdekképviselt érzi úgy, hogy az utcára kell mennie tagjainak érdekéiért. A legnagyobb sztrájkkal február 21-én számolnak, amikor a közszolgálati dolgozók tervezik, hogy kifejezésre juttatják elégedetlenségüket. A szakszervezetek adatai szerint a sztrájkban 750 000 – 800 000 közhivatalnok, oktatási és egészségügyi alkalmazott kíván részt venni.
Az 1989-es politikai fordulat óta ez az első alkalom, hogy a közszolgálati dolgozók szakszervezetei sztrájkbizottságot alapítottak. A sztrájkfenyegetés oka a bérmegállapodás hiánya. A Magyar Nemzeti Bank attól tart, hogy a tavasszal várható magas infláció további béremelési követelésre ösztönözheti a szakszervezeteket. A jelentős adó- és energiaár-emelések miatt Járai Zsigmond jegybank elnök kétszámjegyű inflációra számít.
Sztrájkolni fognak az elektromos ipar dolgozói is. Nemcsak a mai napra ígértek kétórás sztrájkot, de kilátásba helyeztek a jövő csütörtökre is egy nyolcórás tiltakozást. Az áramipari dolgozók azért tüntetnek, mert a kormány törölni szeretné áramár-kedvezményüket. Ez 20 000 dolgozót és 45 000 nyugdíjast érintene.
Február 25-én a MÁV alkalmazottai kívánnak sztrájkolni. Ők abba nem akarnak beletörődni, hogy a kormány az egészségügyi reform keretében számos kórház egyesítését tervezi, melyek a MÁV igazgatása alatt állnak. Február 14-én három pedagógus szakszervezet tiltakozik a kormány ama elképzelései ellen, hogy 21 szakiskolát bezárjanak.
Der Standard (derstandard.at)
A baloldali-liberális osztrák lapban Gregor Mayer Orbán új tiltakozásra ösztönöz című cikkében kormánypárti magyarázatát adja a hét végén Magyarországon történteknek. Három hónapnyi „téli szünetet” követően a kormány jobboldali és szélsőjobboldali ellenzéke ismét megkezdte a Parlament előtti tüntetéseit.
Az új tiltakozásokat Orbán Viktor, a jobboldali-populista ellenzéki vezető akciója indította el, aki a Fidesz-frakcióval megkezdte a Parlamentet körülvevő kerítés elhordását. A rendőrség a képviselők mentelmi joga miatt nem avatkozott be, de az akciót követően visszahelyezték a rácsokat. Ennek ellenére Orbán huszárvágását követően több száz kormányellenes tüntető özönlött a a Parlamenthez.
Megpróbálták ott folytatni, ahol többhetes tiltakozásukkal és rongálásaikkal szeptemberben és októberben elkezdték. Ezen tiltakozások a miniszterelnök hírhedt „hazugság-beszédét” követően kezdődtek. E beszédben a miniszterelnök a frakció előtt elismerte, hogy a győztes választások előtt a költségvetés helyzetét illetően nem vallotta be a teljes igazságot. A kerítés október óta a helyén maradt, amit
nemcsak az ellenzék, hanem polgárjogi mozgalmak is bírálták. Orbán és emberei pénteki akciójukat „polgári engedetlenségnek” fogják fel.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Merz visszavonul a politikától című cikkében ismerteti a CDU egykori nagy reménységének távozását.
A 2009-es Bundestag-választásokon már nem kíván indulni -közölte Friedrich Merz.
– Döntésemet ugyanakkor a berlini nagykoalíció jelenlegi politikájára és az észak-rajna-vesztfáliai CDU tevékenységére tekintettel hoztam – nyilatkozta a kereszténydemokrata képviselő. Pártjának tevékenységével már nem tud azonosulni – nyilatkozta Merz, aki ezt követően csak jogászként kíván tevékenykedni.
Merz a CDU pénzügyi szakértője, hosszú ideig a pártján belül az egyik legnagyobb reménységnek számított. 2000-ben Wolfgang Schäublét követte a Bundestag CDU frakciójának élén. 2002-ben alulmaradt az Angela Merkellel folytatott hatalmi harcokban. Ezt követően még két évig frakcióvezető-helyettes volt és 2000-2004 között a párt elnökségéhez tartozott. Jelenleg csak a Bundestag jogi bizottságának tagja. Merz elsődlegesen adójogi szakértőként és a gazdasági kérdésekben szabadelvű elveket valló politikusként vált ismertté. 2003-ban bemutatta híresen egyszerű adókoncepcióját, melyet egy söralátéten is képes volt elmagyarázni. A CDU-n belül Merz értékkonzervatív politikusként ismerték. Tőle származik a vitatott „német vezető kultúra” kifejezés.
A nagykoalíció legfontosabb projektjében, az egészségügyi reformban már nem találta meg az összhangot pártjával. Alkotmányos aggályai miatt elutasította a jogi bizottságban a kormány előterjesztésének támogatását.
Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazinban A számítógép-ellenőrzés tovább működik címmel ismerteti az állami adatlopásokat megnehezítő bírósági ítéletet. A szövetségi bíróság hétfői, jogegységi döntésében jelentősen megnehezítette a titkos internetes nyomozást. A döntés jogalap hiányában megengedhetetlennek nevezte a számítógépek titkos átkutatását. A hétfői határozatot követően arról vitatkoznak a politikai pártok, hogy jövőben miként viszonyuljanak a számítógép tulajdonosok megfigyelésének kérdéséhez.
Döntésükkel a bírák lefékezték a terrorizmus ügyében nyomozó államügyészt. Ő azt szerette volna, ha engedélyezik, hogy egyes gyanús személyek számítógépére olyan vírust telepíttethessen, amivel titokban ellenőrizheti a teljes adatforgalmat.
A BGH álláspontja szerint az internetes házkutatás nem szerepel a büntetőeljárás-jogi törvényben. Nem hasonlítható sem a házkutatáshoz, sem a telefon-, vagy lakás lehallgatásához. A bírák megállapították, hogy ennek az új eljárásnak még nincs kialakult joggyakorlata sem. A szövetségi főállamügyészen kívül eddig csak a bonni bíróság engedélyezett két internetes számítógép-átkutatást, bár erről a két esetről nem tudható, hogy azokat valóban végrehajtották-e.
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
