Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Khue Pham A munkáspárti adománybotrány egyre inkább Blair-üggyé alakul című cikkében jövendöli a brit miniszterelnök alkonyát.
A kihallgatását követő nap nem igazán volt örömteli a brit miniszterelnök számára. Tegnapelőtt nyilvánosságra került, hogy a munkáspárti adománybotrányban a Scotland Yard másodszor is kihallgatta Blairt. A brit sajtó számos vezércikkben foglalkozott az üggyel. Egy BBC-interjúban Blair határozottságot kívánt mutatni.
-Még egy ideig el kell viselniük engem- nyilatkozta. Nem gondolok a lemondásra, főleg most, amikor még tartanak a vizsgálatok.
A konzervatív Daily Telegraph már párhuzamot lát az angol „pénzért nemességet” botrány és az amerikai Watergate között. A lap szerint ugyanazok a kérdések, melyek most is felmerülnek: Mennyit tudott? Mennyit akart tudni? A liberális Guardian úgy fogalmaz, hogy a botrány vagy rendkívül súlyos következményekkel járhat a Munkáspárt számára, vagy rendkívül súlyos következményeket vonhat maga után a rendőrségen. Így nem jelent mást, mint a súlyos gondokat a Munkáspártnak, egy happy end nélküli történetet.
Az ellenzék számára világos: Blairnek mennie kell – méghozzá olyan gyorsan, ahogyan csak lehet.
-Tony Blairnek a nemzet érdekében, méghozzá a tervezettnél korábban le kell mondania – nyilatkozta a konzervatív ellenzék vezetője, David Cameron, majd hozzáfűzte, hogy Blair eljátszotta a tekintélyét. Hasonlóan gondolkodik Sir Menzies Campbell, a liberális demokrata párt elnöke, aki úgy fogalmazott: a miniszterelnök zsákutcába jutott. Mindaddig, amíg hatalmon van, a brit nép nem léphet előre- nyilatkozta a BBC-nek Blair interjújára válaszolva.
De a Munkáspárton belül is mind hangosabb a kritika. A párt számos vezető politikusa attól tart, hogy a hosszú ideje húzódó adománybotrány komoly károkat okoz a Labournak. Ha egy ilyen affér hónapokig elhúzódik, az megkerülhetetlenül romboló hatást gyakorol– nyilatkozta Hazel Blears, a Munkáspárt alelnöke a BBC-ben. S ez nem csak a Labourra vonatkozik, hanem a teljes politikai rendszerre. S maga Neil Kinnock, egykori munkáspárti elnök attól tart, hogy évekig elhúzódhat, amíg a brit politika tekintélyét helyre tudják állítani.
Blair ennek ellenére biztos a helyzetében. Nem fogok abba a helyzetbe jutni, hogy hangoztatni kelljen személyes integritásomat, még a nyilvánosság előtt sem- mondta a BBC-ben. Egyúttal arra figyelmeztette a hallgatóságát, hogy ne higgyenek el mindent, ami a médiában elhangzik.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Michael Martens Alkotmány és saját hadsereg igen – de állam nem című cikkében összefoglalja Martti Ahtisaari, az ENSZ különmegbízottja által pénteken bemutatott koszovói kompromisszumot.
A függetlenségséget, amiről a koszovói albánok számára tartományuk jövőjéről folytatódó vita régóta szól, Ahtisaari javaslata közvetlenül nem említi. A sorok között azonban szinte minden mondatban kitapintható. Azonban minden bonyolult, vagy éppen kényes kérdésben a most publikált tervezet olyan mellékletekre hivatkozik, melyet egyelőre nem hoztak nyilvánosságra, így elmondható Koszovó esetében az ördög a mellékteletekben lakik. Az Ahtisaari által beterjesztett javaslat főbb vonalaiban a várakozásokat tükrözi vissza.
A koszovói parlamentnek egy olyan alkotmányt kell elfogadnia, mely megfelel a legmagasabb demokratiku” elvárásoknak. Az albán és a szerb Koszovó hivatalos nyelve lesz. A tartománynak – melynek ekként, vagy államként történő megnevezését kerüli a szöveg – joga lesz nemzetközi megállapodások megkötésére,„beleértve azt a jogot, hogy nemzetközi szervezetek tagjává váljon.
A tervezet kezdettől fogva kizárja egy nagy albán állam megalakításának lehetőségét. Az Ahtisaari-terv értelmében Koszovó sem a szomszédos országokkal szemben nem fog területi követeléseket támasztani, sem egy szomszédos országgal, vagy annak egy részével egyesülni.
Minden bizonnyal Pristinában osztatlan támogatásra talál az a fejezet, mely szerint Koszovó önálló határőrséggel, titkosszolgálattal és rendőrséggel rendelkezik majd. Akkor is, ha kifejezetten előírják, hogy a kisebbségeknek minden szinten létszámának megfelelő képviseletet kell biztosítani. A tartomány saját hadsereggel is rendelkezik majd, még ha ezt a javaslatban„hivatásos és soknemzetiségű biztonsági erőnek nevezik, melynek kiképzésére a NATO vállalkozik. A szövetség csapatai még úgyis hosszú ideig a tartományban állomásoznak majd. A koszovói könnyű fegyverzetű hadsereget a tervezetben szigorú civil ellenőrzés alá rendelték.
Orbán Viktor: Patrióta csúcstalálkozó Párizsban - képek