Tony Blair politikai alkonya

A Spiegel részletesen foglalkozik a Tony Blair politikai alkonyát jelentő adománybotránnyal. A Frankfurter Allgemeine Zeitung ismerteti a pénteken nyilvánosságra hozott koszovói rendezési tervet.

2007. 02. 03. 12:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Khue Pham A munkáspárti adománybotrány egyre inkább Blair-üggyé alakul című cikkében jövendöli a brit miniszterelnök alkonyát.

A kihallgatását követő nap nem igazán volt örömteli a brit miniszterelnök számára. Tegnapelőtt nyilvánosságra került, hogy a munkáspárti adománybotrányban a Scotland Yard másodszor is kihallgatta Blairt. A brit sajtó számos vezércikkben foglalkozott az üggyel. Egy BBC-interjúban Blair határozottságot kívánt mutatni.
-Még egy ideig el kell viselniük engem- nyilatkozta. Nem gondolok a lemondásra, főleg most, amikor még tartanak a vizsgálatok.

A konzervatív Daily Telegraph már párhuzamot lát az angol „pénzért nemességet” botrány és az amerikai Watergate között. A lap szerint ugyanazok a kérdések, melyek most is felmerülnek: Mennyit tudott? Mennyit akart tudni? A liberális Guardian úgy fogalmaz, hogy a botrány vagy rendkívül súlyos következményekkel járhat a Munkáspárt számára, vagy rendkívül súlyos következményeket vonhat maga után a rendőrségen. Így nem jelent mást, mint a súlyos gondokat a Munkáspártnak, egy happy end nélküli történetet.

Az ellenzék számára világos: Blairnek mennie kell – méghozzá olyan gyorsan, ahogyan csak lehet.
-Tony Blairnek a nemzet érdekében, méghozzá a tervezettnél korábban le kell mondania – nyilatkozta a konzervatív ellenzék vezetője, David Cameron, majd hozzáfűzte, hogy Blair eljátszotta a tekintélyét. Hasonlóan gondolkodik Sir Menzies Campbell, a liberális demokrata párt elnöke, aki úgy fogalmazott: a miniszterelnök zsákutcába jutott. Mindaddig, amíg hatalmon van, a brit nép nem léphet előre- nyilatkozta a BBC-nek Blair interjújára válaszolva.

De a Munkáspárton belül is mind hangosabb a kritika. A párt számos vezető politikusa attól tart, hogy a hosszú ideje húzódó adománybotrány komoly károkat okoz a Labournak. Ha egy ilyen affér hónapokig elhúzódik, az megkerülhetetlenül romboló hatást gyakorol– nyilatkozta Hazel Blears, a Munkáspárt alelnöke a BBC-ben. S ez nem csak a Labourra vonatkozik, hanem a teljes politikai rendszerre. S maga Neil Kinnock, egykori munkáspárti elnök attól tart, hogy évekig elhúzódhat, amíg a brit politika tekintélyét helyre tudják állítani.

Blair ennek ellenére biztos a helyzetében. Nem fogok abba a helyzetbe jutni, hogy hangoztatni kelljen személyes integritásomat, még a nyilvánosság előtt sem- mondta a BBC-ben. Egyúttal arra figyelmeztette a hallgatóságát, hogy ne higgyenek el mindent, ami a médiában elhangzik.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Michael Martens Alkotmány és saját hadsereg igen – de állam nem című cikkében összefoglalja Martti Ahtisaari, az ENSZ különmegbízottja által pénteken bemutatott koszovói kompromisszumot.

A függetlenségséget, amiről a koszovói albánok számára tartományuk jövőjéről folytatódó vita régóta szól, Ahtisaari javaslata közvetlenül nem említi. A sorok között azonban szinte minden mondatban kitapintható. Azonban minden bonyolult, vagy éppen kényes kérdésben a most publikált tervezet olyan mellékletekre hivatkozik, melyet egyelőre nem hoztak nyilvánosságra, így elmondható Koszovó esetében az ördög a mellékteletekben lakik. Az Ahtisaari által beterjesztett javaslat főbb vonalaiban a várakozásokat tükrözi vissza.

A koszovói parlamentnek egy olyan alkotmányt kell elfogadnia, mely megfelel a legmagasabb demokratiku” elvárásoknak. Az albán és a szerb Koszovó hivatalos nyelve lesz. A tartománynak – melynek ekként, vagy államként történő megnevezését kerüli a szöveg – joga lesz nemzetközi megállapodások megkötésére,„beleértve azt a jogot, hogy nemzetközi szervezetek tagjává váljon.

A tervezet kezdettől fogva kizárja egy nagy albán állam megalakításának lehetőségét. Az Ahtisaari-terv értelmében Koszovó sem a szomszédos országokkal szemben nem fog területi követeléseket támasztani, sem egy szomszédos országgal, vagy annak egy részével egyesülni.

Minden bizonnyal Pristinában osztatlan támogatásra talál az a fejezet, mely szerint Koszovó önálló határőrséggel, titkosszolgálattal és rendőrséggel rendelkezik majd. Akkor is, ha kifejezetten előírják, hogy a kisebbségeknek minden szinten létszámának megfelelő képviseletet kell biztosítani. A tartomány saját hadsereggel is rendelkezik majd, még ha ezt a javaslatban„hivatásos és soknemzetiségű biztonsági erőnek nevezik, melynek kiképzésére a NATO vállalkozik. A szövetség csapatai még úgyis hosszú ideig a tartományban állomásoznak majd. A koszovói könnyű fegyverzetű hadsereget a tervezetben szigorú civil ellenőrzés alá rendelték.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.