Handelsblatt (handelsblatt.com)
A német gazdasági napilapban Christoph Hardt Magyarországi mintagyerek címmel készített interjút Kóka Jánossal. A miniszterről megtudható, hogy részben várvidéki ősei voltak, és nagyon rosszul érzi magát Magyarországon. Bár Budapesten tanulta az orvostudományokat, de sokkal szívesebben diplomázott volna Ulmban. Kóka szerint Magyarország előtt komoly kihívások állnak, 2012-ig az ország be kívánja vezetni az eurót, de a költségvetési hiány legutóbb elérte a tíz százalékot – ami nagyon sok. Az interjúban Kóka eldicsekszik, miként lett két órán belül politikailag teljesen tapasztalatlan személyből a liberálisok gazdasági minisztere. Éppen Vietnamban tartózkodott, amikor Gyurcsány felhívta. Kóka számára a siker egyúttal terheket is jelent. Sok magyarnak csípi a szemét, ahogyan a nyilvánosság előtt nyertesként pózol. Kóka azonban úgy gondolja: „Ha valaki sikeres, miért ne lehetne erre büszke?”
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lapban Thomas Knemeyer Mugabe gyilkos és áruló című cikkében foglalkozik a zimbabwei fehér kisebbség elnyomásával. „Az egyszerű zimbabweinek pocsékul megy”, nyilatkozza Jan, egy zimbabwei fehér újságíró Hararéban. „A városban mindennaposak a víz- és áramkimaradások. A szemét hegyekben áll, most tört ki a kolera. Egy orvos megállapítása szerint a Mabare kerület lakóinak 46 százaléka krónikusan depresszív.” Egy ország, mely az ezredfordulóig még élelmiszert exportált, most az összeomlás szélére jutott. Az infláció eléri az 1281 százalékot, a gazdaság teljesítménye az elmúlt hat évben felére csökkent, a munkanélküliség 80 százalékos. Azon kevesek egyike, aki még felemeli hangját, az Pius Ncube a matabelei érsek. „Ami itt történik, az a megtestesült gonoszság„ – nyilatkozta. „A kormányzó elit megtörte az emberek akaratát. A legtöbb halottat már mindenféle ceremónia nélkül elföldelik. A mise után sokan azt mondják, hogy már nincs különbség az élet és halál között, az élet elveszítette az értelmét. Mugabe gyilkos és áruló.” Könnyen meghatározható Zimbabwe hanyatlásának kezdete: 2000. február 13-án az elnök népszavazással szerette volna kibővíteni hatalmát – és egyúttal tervezte a fehér farmerek birtokainak kártérítés nélküli kisajátítását. A lakosság azonban 55 százalékban nemet mondott. Mugabe ugyan úgy tett, mintha meghajolt volna a népakarat előtt, ugyanakkor kormányzó Zanu Párt (PF) aktivistái megszállták a fehérek birtokait. Néhány farmert meggyilkoltak, a legtöbbnek két éven belül el kellett hagynia az országot. Már közel 4500-an menekültek családostól Zimbabwéból. A földrablással együtt összeomlott az ország gazdasága is. Most a megmaradt négyszáz család sorsáról van szó: a hét elején érkezett a parancs, hogy vasárnapig ki kell üríteniük a birtokaikat. Csak aki jó szándékkal viszonyul a kormányhoz, annak engedélyezik, hogy bérletbe vegye saját birtokát, közölte Didymus Mutasa föld- és biztonságügyi miniszter. Mutasa néhány évvel ezelőtt úgy fogalmazott: „Jobban éltünk, amikor a mi lojális, a szabadságharcot támogató választóinkkal egyetemben csak hatmillióan voltunk. A többiekre már nincs szükségünk.”
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
