Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)
A konzervatív svájci napilapban Ulrich Schmied A magyar ellenzéki vezető továbbra is a tűzzel játszik című cikkében ismerteti a kormányálláspontot március 15-e alkalmából.
A lap prágai tudósítója szerint Orbán Viktor továbbra is szeretné idő előtt leváltani a jelenlegi kormányt. Az ellenzéki vezető nagy reményeket fűz a kormány reformpolitikájának következményeiről rendezendő népszavazásról.
Magyarország többé nem demokrácia – nyilatkozta ezekben a napokban Orbán Viktor. Amik még megmaradtak, azok formálisan működő demokratikus intézmények. Lényegében azonban Magyarország demokrácia nélküli többpárti rendszer. Nem csoda, ha ilyen körülmények között a Fidesz elnöke előrehozott választásokon dolgozik egy olyan offenzívával, melybe a nagy demonstrációk éppen úgy beletartoznak, mint a referendumok. Orbán a népszerűtlen Gyurcsány-kormányt szeretné mielőtt lemondásra kényszeríteni.
Der Standard (derstandard.at)
A baloldali-liberális osztrák napilapban Gregor Mayer Orbán referendum- javaslatát elutasították című cikkében lelkendezik a budapesti Alkotmánybíróság ítélete felett.
Orbán Viktor, a jobboldali konzervatív ellenzék vezetője kudarcot vallott ama kezdeményezésével, amellyel a reformellenes referendumok sorozatával próbálta megbuktatni Gyurcsány Ferencet. Az Alkotmánybíróság csütörtökön a hét kezdeményezésből csak három esetében engedélyezte a népszavazás kiírását. A bíróság szerint a negyedik, a tandíjat érintő kérdést is alkotmányosnak találták, azonban visszautalták a kérdést az OVB-hez.
„Ezzel a hálóval nem lehet halat fogni”- vélekedett a balliberális Népszabadságban Hack Péter baloldali alkotmányjogász. A megmaradt kérdések nem vonzzák a publikumot. Elképzelhető, hogy Orbán Fidesze összegyűjti a népszavazások kiírásához szükséges 200000 aláírást, azonban a referendumok az alacsony részvétel miatt érvénytelenek lesznek. De még a népszavazáson elért részsikerek sem képesek a valóságban megrendíteni a Gyurcsány-kormányt.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Bogdan Musial Sztálin terve sikerült című cikkében ismerteti egy, a közelmúltban talált térképből levont történeti következtetéseit.
A lengyel történész a moszkvai állami levéltárban egy 1944 nyaráról származó térképet talált, mely még világosabbá teszi Sztálin szerepét a háború utáni kelet-európai határok meghúzásában, a háborút követő kitelepítésekben és a lakosság elűzésében. A térképen feltüntetett német-lengyel határ lényegesen eltér a maitól. Sztálin akkori elképzelése szerint egész Alsó-Szilézia német maradt volna és Breslaut (Boroszlót) megosztották volna.
Musial véleménye szerint – aki közli a térkép fakszimiléjét is – Sztálin a német határról kialakított elgondolását 1944 végén módosította, mert új stratégiai célokat fogalmazott meg: Olyan messze, nyugatra akarta tolni Németországot, amennyire csak lehetett, a lépéssel a szovjet diktátor a német és lengyel nemzeti érzésre kívánt csapást mérni. Számára ugyanis a keleti német tartományok lakói különösen erős nemzeti öntudattal rendelkezőnek számítottak, elűzésükkel a német nemzettudatot kívánta gyengíteni.
Sztálin számára a kelet-lengyel lakosság erős nemzettudata és szovjetellenes beállítottsága is komoly fejtörést okozott. Így a Szovjetunió által megszállt kelet-lengyel területekről történő kitelepítésükkel kívánta megfegyelmezni és egyúttal a Kremltől függővé tenni az egész lengyel népet – állítja Bogdan Musial.
A Szovjetunió volt a második világháború után, majd az azt követő évtizedekben a lengyel nyugati határok egyetlen garantálója – érvel Musial. Tekintettel a német revíziós igényekre, minden lengyel kormány, még a demokratikusan és szabadon választottak is függtek volna a Szovjetuniótól, egészen addig az garantálta a lengyel nyugati határokat.
origo.hu
Orbán Viktor: Nincs megállás! 2025 fantasztikus év lesz!
