Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Konrad Schuller Marionettből irányító című cikkében azzal foglalkozik, hogyan készített egy arculattervező ügynökség az ellenszenves ukrán miniszterelnökből immár Nyugaton is eladható politikust.
Viktor Janukovicsnak mindene megvan, amivel a posztkommunista potentátok rendelkeznek: személyes fényképész, aki figyel arra, hogy megfelelő szögből fényképezzék, ha gyermekeket puszilgat, életrajzíró, aki a munka hőseként ünnepli, végül professzori cím, ami még donyecki kormányzó korában hullott az ölébe. Ezeken kívül egy amerikai arculatépítő is, akinek már számos ellenszenves kuncsaftból sikerült eladható politikust varázsolnia.
Amikor Manafort úr 2005-ben Amerikából megérkezett és átvette Janukovicsot, katasztrofális volt a páciens imázs helyzete. A narancsos forradalom alatt választási csaláson érték az embereit, ráadásul a miniszterelnöknek leküzdhetetlen hiányosságai voltak, testi sértésért ifjúkorában börtönben ült, s még később is, a professzor szót két f-fel írta. Janukovics akkoriban korrupt oligarchák és az orosz elnök által irányított nevetséges marionettnek tűnt.
Most már, hogy az amerikai szakember rendezi az ügyeket, a páciens elegáns öltönyben, jól nyírt frizurával jár, és trágár kifejezések helyett udvarias szavakkal beszél. Amikor 2006-ban szétesett a demokratikus tábor, akkor egy megtért politikus foglalta el ismét a miniszterelnöki posztot.
Még bírálói is elismerik, hogy már nem csak a kelet-ukrajnai üzleti klánok, vagy Putyin egyszerű marionettje. Egykori támogatója Rinat Achmetov acélmilliárdos és egykori „itt a piros hol a piros” játékos a belső viszonyokat jól ismerők szerint már nem gyakorol felette teljes ellenőrzést, mert Janukovics miniszterelnökként és pártelnökként már elegendő hatalmi bázissal rendelkezik. A kormánypártok Moszkva-hű köreinek, mint pl. Azarovnak, az első miniszterelnök-helyettesnek, vagy Bojkonak, az energiaminiszternek sem sikerül minden alkalommal a kormányfő közvetlen közelébe jutnia.
Janukovics ma már a megvilágosodott politikust alakítja, dicséri a demokráciát, küzd a Moszkva csatlósa címke ellen és hangoztatja, hogy politikai célja országa NATO- és EU-tagsága. Szerdai, berlini látogatásán is a jövő embereként kívánta magát prezentálni, s mindenekelőtt a stratégiai szempontból fontos, Ukrajnán keresztülfutó gázvezetékek korszerűsítéséhez keresett befektetőket.
Ennek ellenére sokakat nem győzött meg Janukovics hirtelen megvilágosodása. Az első terület, ahol kétségek fogadják a miniszterelnököt, az az ország NATO csatlakozásának kérdése. E kérdésben ugyanis a legnagyobb az egykori támogató, Moszkva ellenállása. Kijev ugyan erről már évekkel korábban elfogadott egy parlamenti határozatot, amit Janukovics szóban ugyan támogat, a gyakorlatban azonban ahol csak tudta, akadályozta a folyamatot. Ennek legutóbbi jele a nyugati orientációjú külügyminiszter felmentése volt.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Nagy-Britannia: A gazdaság a fontos, te ostoba című cikkében ismerteti a brit árnyékkormány pénzügyminiszterének uniós elképzeléseit.
A gazdaság a fontos, te ostoba – kampányolt 1992-ben Bill Clinton. Tegnap ugyanezeket a szavakat használta George Osborne, a konzervatívok árnyék-pénzügyminisztere, pártja Európa-képéről tartott előadásában.
-Az EU nem értette meg, hogy teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. A kérdés nem az, miként egyesítsük Európát, hanem, hogy miként tehetjük versenyképessé – mondta Osborne a Centre for European Reform előtt tartott előadásában. Az eddig inkább a munkáspárti kormányhoz közel álló intézetben megtartott beszéd előrevetítette David Cameron konzervatív pártvezér jövő heti előadásának hangütését, melyben vélhetően részletezni fogja az unió további elmélyítésével szembeni fenntartásait.
Tekintettel a konzervatívok jelentős előnyére, Cameron szavainak mind nagyobb a súlya, hiszen az valószínű, hogy a toryk megnyerik a legkésőbb 2010-ben sorra kerülő választásokat. Cameron munkáspárti ellenlábasa, a hatalmat még az idén Blairtől átvevő Gordon Brown jelenlegi pénzügyminiszter időközben szintén hangot adott Európa-szkepticizmusának.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Claus Christian Malzahn Elő az igazsággal, akkor kijöhetsz a börtönből című cikkében foglalkozik a letartóztatott RAF terrorista, Christian Klar nyilatkozatát kísérő felháborodással.
Christian Klarnak, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) börtönben ülő terrorista gyilkosának az ún. Rosa Luxemburg-konferenciához intézett üdvözlete a hetvenes éveket idézte, azt a fekete prózát, amikor a RAF bűnözői magyarázni próbálták gyilkosságaikat. A gettó hangütés politikai motívumokkal kívánta igazolni a terrorcsoport emberöléseit, s tiszteletre méltó hátteret rajzolni a gyilkolás vágyához.
A baloldali terrorizmus egykori vezetőjének nyilatkozata nagyjából nullára redukálta Klar kegyelmi esélyeit. A politikusok felháborodásukban szinte egymásra licitálnak. A terror áldozatairól az életfogytiglani gyászra ítéltekről ismét alig esik szó, pedig ideje lenne régi követelésüket, a bűncselekmények tisztázását a viták középpontjába állítani.
Halló egykori terroristák, íme az ajánlat: mondjátok el végre, ki gyilkolt? Akkor esetleg beszélhetünk a kegyelemről. Kinek a lelkén szárad Hanns Martin Schleyer? Mert egyelőre fogalmunk sincs erről. Miként csak sejtéseink vannak arról, hogy kik állnak a Detlev Karsten Rohwedder ellen elkövetett merénylet mögött. Ha az egykori RAF terroristák nem kívánnak bocsánatot kérni – amúgy is milyen értéke lenne ennek – legalább azt árulják el, hogy ki mit csinált. Például nekiállhatnának a Stammheim hazugság elhantolásához. Ama mese eltemetéséhez, hogy az állam gyilkoltatta meg a stammheimi börtönben raboskodó Baader-banda tagjait, hiszen ezt már a kreuzbergi kemény mag sem hiszi. S érdemes lenne egy kicsit többet megtudni a RAF és a Stasi együttműködéséről is.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
