Der Standard (derstandard.at)
A baloldali osztrák napilap Az elhúzódó fájdalom még rosszabb lenne címmel készített interjút Gyurcsány Ferenccel. Az újdonsült MSZP-elnök kijelentette: további megszorításokra már nem lesz szükség, egyúttal úgy értékeli a kongresszuson elért 89 százalékos támogatottságát, hogy politikája ugyan bonyolult, de annak nincs alternatívája. Gyurcsány szerint a magyarok jövedelme az elmúlt nyolc évben közel ötven százalékkal emelkedett, az idén a vásárlóerő és a fogyasztás némileg csökkenni fog. Ez természetesen fájdalmas egy olyan országban, ahol a nyugdíjak átlagosan alig érik el a 200 eurót, s az jövedelmek az adók levonása után ötszáz euró körül mozognak.
Gyurcsány szerint hírhedt „hazugságbeszéde” valójában egy „igazságbeszéd” volt.
– Én csak annyit mondtam, hogy az 1990-es években nem mondtunk igazat. De nem a részletekről, nem a költségvetésről – hanem a lényegéről. Azt az illúziót keltettük, hogy kemény erőfeszítések nélkül előreléphetünk – közölte. Hozzátette: Orbán Viktor, Medgyessy Péter és ő 1998 és 2006 között egyetlen reformlépést sem tett.
– Inkább azt magyaráztuk, hogy miként nem kell reformokat megvalósítanunk. Beszédem azt célozta, hogy így tovább nem mehetnek a dolgok – fogalmazott az újdonsült MSZP-elnök.
Gyurcsány meggyőződése, hogy a ciklus végére a magyarok belátják, megérte a befektetés.
– Aki hegyre kíván mászni, annak először szenvednie kell, és ha feljutott a csúcsra, akkor azt mondja, érdemes volt. Ha valaki félúton visszacsúszik, akkor az egész felesleges volt – vélekedett. Arra a riporteri kérdésre, hogy elgondolkodott-e a lemondáson, az MSZP elnöke úgy fogalmazott: Nem, soha. Egyetlen pillanatra sem.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Petra Kolonko Kína drámaian emeli katonai kiadásait című cikkében ismerteti a pekingi költségvetés terveit. Kína katonai kiadásai az idén 17,8 százalékkal emelkednek. Ez a legmagasabb növekedési ráta az elmúlt öt esztendőben. A pekingi Nemzeti Népi Kongresszus szóvivője szerint elérik a 350 milliárd jüant, azaz 34,3 milliárd eurót. A katonai kiadásokról a hétfőn összeülő Nemzeti Népi Kongresszus fog dönteni.
Egy hónappal ezelőtt a Kínai Népköztársaság egy műhold megsemmisítésével demonstrálta haditechnikai képességeit. Dick Cheney amerikai alelnök óvott Kína növekvő katonai hatalmától, s megjegyezte, hogy a rakétakísérlet és a haderő erősítése ellentétben áll az ország hivatalos „békés felemelkedés” doktrínájával. Az Egyesült Államok mellett Kína két hagyományos riválisa Japán és Tajvan tekint kritikusan Kína növekvő katonai kiadásaira.
A Kínai Népköztársaság fenntartja annak jogát, hogy katonai erővel kikényszerítse Tajvannal történő egyesülést; a Népi Felszabadító Hadsereg fegyverzetének korszerűsítése egyúttal növeli Tajvan fenyegetettségét. A Népi Kongresszus szóvivője kijelentette, hogy a Tajvannal fenntartott kapcsolatok komoly kihívások előtt állnak, hiszen az Egyesült Államok a napokban bejelentette, hogy 450 rakétát kívánnak Tajpejnek eladni, ami kiváltotta Peking élénk tiltakozását.
A szóvivő egyúttal utalt arra is, hogy Kína hadi kiadásai lényegesen alacsonyabbak, mint a nagyhatalmaké, összértékben éppen hogy elérik az amerikai fegyverkezés 6,19 százalékát. Míg Kína GDP-nek alig 1,35 százalékát költi fegyverre, addig az Egyesült Államok 4,03, míg Nagy-Britannia 2,71 percentet. Ugyanakkor nyugati katonai elemzők szerint Kína a költségvetésben feltüntetettnél három-négyszer nagyobb tételt költ haderejére.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin A koalíciós képviselők szeretnék, ha Merkel szóba hozná az amerikai rakétapajzsot című cikkében foglalkozik a tavaszi EU csúcs egyik vélhetően komoly vitákat kiváltó témájával. A tervek szerint a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón az uniós alkotmányról, bürokrácia leépítéséről és a klímaváltozásról akartak tárgyalni – a nagykoalíció politikusai azt szeretnék, ha az uniós elnökséget betöltő Angela Merkel egy kínos témát is a napirendre tűzetne: a közép-európai amerikai rakétavédelmi pajzsot.
Mindazok, akik Angela Merkel számára megírták a tavaszi csúcstalálkozó forgatókönyvét, harmóniában gondolkodtak. Viszonylag veszélytelen témákat vettek napirendre, ahol az unió jó szándékát és összhangját demonstrálhatja, s ahol a kancellár jó pontokat gyűjthet. A német EU-elnökséggel szembeni várakozások, az immár jégre tett uniós alkotmány miatt viszonylag magasak.
Néhány nappal a brüsszeli találkozó előtt mind kérdésesebb, vajon minden Merkel várakozásai szerint alakul-e? Éppen Németországban hallhatóak olyan hangok, melyek azt szeretnék, ha a kancellár napirendre vetetné a rakétavédelmi rendszer kérdését, ráadásul ezek a felvetések nem csak a ellenzék soraiból érkeznek.
Martin Schulz (SPD), az Európa Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője felszólította Merkelt, vegye a kérdést az uniós csúcstalálkozó napirendjére. Schulz szerint a kancellárnak meg kell akadályoznia a tervezett rakétavédelmi rendszer felállítását. Ruprecht Polenz (CDU) a Bundestag külügyi bizottságának vezetője szintén elvárja Merkeltől, hogy Brüsszelben felvesse a rakétavédelmi rendszer ügyét. A kereszténydemokrata politikus úgy vélte: Az amerikai rakétavédelmi tervekről tárgyalnia kell az európai tanácsnak. Merkel kancellárnak el kell érnie, hogy az európai államok képesek legyenek egy közös álláspont kialakítására.
origo.hu
Orbán Viktor: Nincs megállás! 2025 fantasztikus év lesz!
