Putyint nagyon érdeklik az energiakérdések

A Spiegel interjújából kiderül, az energia kitermelése nagy részben állami tulajdonban van a Perzsa-öböltől egészen a Barents-tengerig, s természetes, hogy oroszország is erre törekszik. A Presse írása az éleződő tajvani-kínai konfliktusra irányítja a figyelmet.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin „Ha Putyin valamit akar, akkor magához hivatja az embereket” címmel készített interjút Burckhard Bergmannal a Gazprom felügyelő bizottságában ülő egyetlen külföldivel. A német Bergmann „főállásban” az Eon-Ruhrgast irányítja.

Bergmann szerint az orosz elnök rendkívüli érdeklődést mutat az energiakérdések iránt, ezért Putyin minden más államfőnél jobban érti a problémát.

Az orosz gázszállítási viták kapcsán a nyilatkozó elmondta, bizonyos értelemben még mindig a Szovjetunió szétesésének utófájásait éljük. Hiszen mindmáig nem sikerült hosszútávon is biztonságot jelentő szállítási szerződéseket kötni az olyan újonnan megalakult államokkal, mint Ukrajna, vagy Fehéroroszország. Még mindig létezik ezen országokban az az elvárás, hogy önállóságuk ellenére ellássák őket olcsó orosz energiával. S erre Moszkva már nem hajlandó, mert semmi sem kötelezi.

Bergmann szerint az oroszok a szállítási blokádok alkalmával elsődlegesen álláspontjuk képviseletekor követtek el súlyos hibákat, ahogyan azt a médiában próbálták tálalni. Ezt a reklámszempontból katasztrofális lépést azonban gyorsan kijavították, és egy napon belül újra kezdődtek a szállítások. Még mielőtt a Gazprom megegyezett volna Kijevvel. Oroszország nem kívánta veszélyeztetni Nyugat-Európa biztonságos ellátását és saját imázsát. Ugyanakkor az árak még messze vannak a világpiacitól, így ez a konfliktus még megoldásra vár.

Bergmann szerint aligha lehet megkerülni, hogy Oroszország a belföldi gázárakat lényegesen emelje, így csökkentve az energiapazarlást. Az interjúalany szerint a Gazprom képtelen a nyugati technikai tudás nélkül kitermelni a szibériai partok közelében fekvő gázmezőket. A tekintetben ugyanakkor Oroszország nem jelent kivételt, hogy szeretné nemzeti tulajdonban tartani energiahordozóit. Ha például a Perzsa-öböltől a Kaszpi-tengeren keresztül a Barents-tengerig tartó, ún. energiaellipszisre gondolunk, ahol a föld fosszilis energiahordozóinak nagy része található, 90 százalékuk állami kézben van. Senki sem foglalkozik azzal, hogy Szaúd-Arábiában az olajipar teljesen állami kézben található. Moszkva problémája abban található, hogy a Szovjetunió szétesését követően először nagymértékben privatizáltak, s most zajlik eme magánosítás korrekciója.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilap Újra éleződik a tajvani konfliktus című írásában foglalkozik a kínai katonai kiadások növelésének egyik következményével.

Peking, Csen Shui-bian tajvani elnök függetlenségi terveire katonai válaszlépéssel történő fenyegetéssel válaszolt. Li Cshao-szing kínai külügyminiszter hétfőn utalt arra, hogy a két éve Pekingben elfogadott törvény felhatalmazza a kínai hadsereget arra, hogy katonai csapással reagáljon Tajvan függetlenedési törekvéseire, valamint arra, ha a szigetország a végtelenségig elnyújtaná az újraegyesülési folyamatot.

Előző nap a tajvani elnök Tajpejben kijelentette, törekedni kell a függetlenségre, egyúttal szükségesnek nevezte az ország elnevezésének, Kínai Köztársaság, levetését is. Csen ezzel a lépéssel visszavonta 2000-es hivatalba lépésekor tett ígéretét, miszerint tartózkodni fog a szigetország függetlenségének kikiáltásától. 2003-ban a tajpeji parlament már elfogadta azokat a keretszabályokat, melyek lehetővé tennének egy a függetlenségről megrendezendő népszavazást. Egyúttal feloszlatta az újraegyesülési tanácsot is, amit Peking provokációnak nevezett.