100 milliót is követelhetnek Szilvásyéktól

A Fővárosi Bíróságon pénteken megkezdődött az öt halálos áldozattal és több mint 300 sérülttel járó, tavaly augusztus 20-i budapesti tűzijáték közben kitört vihar 32 károsultjának pere. Az ügyben hosszú és bonyolult eljárásra lehet számítani, a végső döntés akár több évig is elhúzódhat.

6,2 millió forintos kártérítést jelölt meg keresetében az öt halálos áldozattal és több mint 300 sérülttel járó, tavaly augusztus 20-i budapesti tűzijáték közben kitört vihar 32 károsultja – mondta a felperesek ügyvédje, hozzátéve: ha a bíróság jogosnak találja igényüket, akkor összesen mintegy 100 millió forintot követelnek majd az alperesektől.

A rendezvényt szervező Nexus Kft. és alvállalkozója, továbbá a katasztrófavédelem, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a BRFK ellen indított eljárásban a bíróság előbb a kártérítés jogalapjáról dönt, és ha azt jogerősen megítéli a felpereseknek, abban az esetben újabb eljárás kezdődik a kártérítés összegszerűségéről.

Tavaly ősszel Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hivatalból indított vizsgálata eredményeként azt állapította meg, hogy a rendezvény megrendelőjeként a MeH az első számú felelős az augusztus 20-án történtekért.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője az eseményeket követően kijelentette: a tűzijátékért és az augusztus 20-i estéért a jogszabályok szerint a fővárosi védelmi bizottság elnöke, Demszky Gábor és a Miniszterelnöki Hivatal, illetve az azt vezető miniszter, Szilvásy György tehető felelőssé.

Hibáztak a hatóságok

A felperesek részben az ombudsmanok tavaly őszi álláspontjára támaszkodva úgy vélik, hogy súlyos mulasztások történtek az augusztusi budapesti tűzijáték előkészítése és lebonyolítása után.
A megbízó MeH rendezővel kötött szerződése hiányos volt, az illetékes hatóságok nem rendelkeztek megfelelő tervekkel katasztrófa esetére, és legfőbbképpen nem észlelték, illetve nem értékelték megfelelően a meteorológiai riasztást. A katasztrófavédelemnél csak órákkal a tragédia után vették észre a meteorológiai szolgálat viharjelzését, a BRFK-nál pedig, ahol egyedül fogták a riasztást a katasztrófa előtt, nem intézkedtek a kiürítésről. Az ombudsmani vizsgálat megállapította azt is, hogy a rendőrségnek le kellett volna állítania, illetve el kellett volna halasztania a rendezvényt.

Máshol leállították a rendezvényt

Ezzel kapcsolatban a felperes megjegyezte, hogy az ország több más helyén elhalasztották vagy félbeszakították a tűzijátékokat tavaly augusztus 20-án, éppen a viharra való tekintettel. Az alperesek a pénteki tárgyaláson a kereset elutasítását kérték.
Többük is kifogásolta, hogy a kereset tárgyalásra alkalmatlan, hiszen nem konkretizálja az egyes alperesek vonatkozásában a felelősséget.

A rendező és az alvállalkozó ügyvédje többek között arra is rámutatott, hogy az időjárási katasztrófa nem tartozik hatáskörébe, bár ennek ellenére minden tőlük telhetőt megtettek. A katasztrófavédelem jogi képviselője elmondta, hogy a BRFK már elutasított egy, az ügyben tett feljelentést azért, mert a katasztrófavédelem tevékenysége és a bekövetkezett tragédia között nincs ok-okozati összefüggés.

A BRFK jogi képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tűzijáték előtt nem sokkal érkezett viharjelzést nem lehetett közveszélyként értékelni, volt biztonsági terv, a mintegy 1,5 millió néző helyszínről való eltávolítása pedig 2-2,5 órába is beletelt volna.
A felperesek ügyvédje soronkívüli tárgyalást kér a Fővárosi Bíróság elnökétől. A következő tárgyaláson, várhatóan június elején tanúk meghallgatásával folytatódik a tavaly augusztusi budapesti tűzijáték közben kitört vihar áldozatainak és sérültjeinek kártérítési pere.

(MTI)