A lakosság szenved Magyarországon

A magyar kormány takarékossági intézkedései erős jövedelemcsökkenéshez vezettek, és a cégek is panaszkodnak – írta csütörtökön a Kurier című osztrák lap. A Der Spiegel egy különleges perről számol be, ahol széllopással vádolják egymást a felek.

Kurier

A független újság európai mellékletében publikált, Nagy lyuk a pénztárcán című cikke – amelyet az MTI ismertet – szerint Magyarországon nemcsak permanens kormányválság van, hanem a lakosság is szenved a Gyurcsány-kabinet intézkedései miatt. Idézte a statisztikai hivatal jelentését, mely szerint az idei év első két hónapjában a reáljövedelmek 7,2 százalékkal csökkentek Magyarországon.

A pénzelvonás fő oka a magán energiaszolgáltatás árszubvenciójának csökkentése és az általános forgalmi adó felemelése – írta a lap. Ezekkel az intézkedésekkel a szocialista-liberális kormány a parttalan költségvetési deficitet akarja határok közé szorítani. Nem csoda, hogy „szomszédaink„ borúlátóan tekintenek a jövőbe – folytatódik a cikk –, melynek szerzője egy Gallup-felmérésre hivatkozott. Eszerint a megkérdezettek 77 százaléka lényegesen veszélyeztetettebbnek látja családja anyagi helyzetét idén, mint egy évvel korábban, és 59 százalékuk a helyzet további rosszabbodásával számol.

A magyarok saját pénzügyi helyzetük mellett az egész gazdaságot is negatívan ítélik meg: a megkérdezettek 82 százaléka rossznak minősítette a gazdasági helyzetet, egynegyedük egyenesen nagyon rossznak. A válság elsősorban a szocialista pártnak és a miniszterelnöknek ártott: a Gallup-felmérés szerint Gyurcsány Ferenc eddigi legrosszabb értékelését kapta, kedveltségi mutatója 30-ról 23 százalékra esett vissza.

De nem csak a lakosság elégedetlen, a vállalatok is panaszkodnak: 2006-ban 18 százalékkal nőtt a csődök száma. A fizetésképtelenné válás különösen érinti a fogyasztásközeli ágazatokat, mint például a kereskedelmet és az ingatlanpiacot. A cikk szerzője idézte a Magyarországon is tevékenykedő Coface Austria hitelbiztosító közelmúltban kiadott éves jelentését, mely szerint a magyarországi takarékossági intézkedések tetemes kockázatot jelentenek a vállalkozások számára.

A cikk szerint ki kell várni, hogy a nagyobb állami bevételek valóban csökkentik-e a 9 százalék feletti, rekord méretű költségvetési deficitet. A „Gyurcsány által megcélzott 2010-es eurócsatlakozás” a hiány miatt mindenesetre illuzórikusnak tűnik – fejeződik be a Kurier cikke.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazinban Sebastian Knauer Gazdátlan jószág című cikkében egy abszurdnak tűnő jogvitáról tudósít, lehet-e lopni a szelet?

A per egy, a szászországi Delitzschben fekvő szélerőmű parkjának tulajdonosa és egy üzletember között zajlik, aki a park közvetlen közelében még nagyobb rotorokkal rendelkező erőművet szeretne építeni. A vita tárgya a megtérülés, hiszen ha a forgószárnyak rossz szögben állnak egymáshoz, akkor az egyik akár szélárnyékba kerülhet.

„Ez a széllopás természetesen befolyásolja az üzemi eredményeket” – indokolta beadványukat a Martin Maslaton lipcsei ügyvéd. Az új propellerek csökkentenék a megtermelt árammennyiséget, a felperesek szerint ez 15 százalék bevételkiesést eredményezne. Ami egy szélerőműpark élettartamát tekintve akár több százezer eurós veszteséget is jelenthet, érvel a beadvány megfogalmazója.

Az acéltornyok mára már a bíróságok klasszikus ténykedési köréhez tartoznak. Évek óta vitatkoznak a rotorok árnyéka, lármája, vagy éppen a tájkép tönkretétele okán. Az aktuális vita tehát arról szól, kié a szél? Az acélkolosszusok egymástól való távolságát az éppen érvényes építési jog, tehát tartományok törvényei szabályozzák.