A megállapodást az említett kutatóállomások és kutatók képviseletében Péntek János, az MTA külső tagja és Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója látta el kézjegyével.
A mai Magyarország szeretné az őt körülvevő magyarság számára biztosítani, hogy tudása és mindenkori nyelve egységben fejlődjön – mutatott rá a dokumentum lényegére Marosi Ernő, az MTA alelnöke.
Hozzáfűzte: ennek az egységnek az a feltétele, hogy egymás nyelvi alapját, egymás szóhasználatát figyelemmel kísérjük.
Mint Kenesei István az MTI-nek elmondta, ezek a közös munkák, bár informálisan, de eddig is folytak. Egy hosszú, a rendszerváltás után kezdődött együttműködés kodifikációja a megállapodás – mutatott rá az intézet igazgatója.
Ismertetése szerint eddig is komoly eredményeket sikerült elérni. Példaként említette az új értelmező kéziszótárt, amelybe a környező országok magyarlakta területein használatos szavak és kifejezések is bekerültek.
-Ez bizonyos ellenérzéseket keltett a nyelvészek körében. Sokan kifogásolták, hogy mit keresnek ezek az úgymond idegen szavak a Magyar Értelmező Kéziszótárban. De ezek magyarok által a mindennapi életben használt szavak, ezeknek mindenképp be kellett kerülniük a szótárba – vélekedett Kenesei István.
Az eredmények közé sorolta a Magyar Nyelvi Korpusz elnevezésű elektronikus adatbázist is.
-Száznyolcvan millió fölötti, állandóan bővülő adatállományban lehet mindenfajta szempont szerint keresgélni a világ minden tájáról. Ebbe beleépült a határon túli kutatóállomások munkája körülbelül 20-30 millió szóval – mondta Kenesei István.
Hozzátette: a korpusztervezés körében kezdeményezik a Kárpát-medencei magyar földrajzi nevek kodifikációját is. A cél az, hogy – mint mondta – egységes helyesírása, egységes megnevezése legyen a környező országok földrajzi megnevezéseinek.
Az akadémiai közgyűlés második munkanapjának kezdete előtt aláírt megállapodás értelmében a felek közösen vesznek részt a magyar nyelv egészét érintő kutatási programokban. Keresik az olyan pályázati lehetőségeket, amelyek segíthetik a közös érdekű kutatások megvalósulását, valamint elősegítik az alapvető monográfiák, kézikönyvek közös és kölcsönös szakmai előkészítését.
Vizi E.: Tudásalapú társadalom, tudásalapú gazdaság
A világon egyértelművé vált, hogy a gazdaság versenyképességét csak úgy lehet megtartani, ha tudásalapú társadalmat, tudásalapú gazdaságot építenek – hangsúlyozta az akadémiai reform hátteréről szólva Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlésének második napján, kedden Budapesten.
Az MTA elnöke expozéjában emlékeztetett arra, hogy a tudományművelés, a tudomány és a gazdaság, a tudomány és a társadalom kapcsolatának megváltozása az, ami az Akadémiát a reformok koncentrált továbbvitelére ösztönözte egy évvel ezelőtt.
Vizi E. Szilveszter szerint arra kell választ adniuk, hogy a magyar tudományosság és az ország legfontosabb, leghatékonyabb intézethálózata mit tud tenni közfeladatként a magyar gazdaság versenyképességének javításáért, a felnövekvő nemzedékek képzéséért.
Az intézményrendszerről szólva hangsúlyozta: meg kell határozni, hogy alapkutatásaival hogyan tud olyan újabb és újabb szellemi tőkét létesíteni, amely rövidebb vagy hosszabb távon a magyar gazdaság megújulásához vezet.
Vizi E. Szilveszter fontosnak nevezte, hogy a kutatóhálózat „rugalmas, korszerűen menedzselt, versenyelvű,” valamint a gazdasági és nemzetközi forrásokat elérni képes része legyen a magyar tudománynak.
Az MTA elnöke a reform alapelveit vázolva hangsúlyozta, hogy a választott vezetők felelősségét és annak számonkérését állítják a belső szabályozás középpontjába.
Az alapelvek között sorolta még a feladat és teljesítményalapú költségvetési, szervezési, beszámolási, illetve finanszírozási rendszer kialakítását.
Az akadémiai törvény kapcsán megjegyezte: szükség van a jogszabály módosítására, mert a rendszerváltozás utáni időszakhoz képest gyökeresen átalakultak a tudományos kutatást meghatározó körülmények.
Kiemelte: az MTA által kezdeményezett módosítással egy olyan, új törvény születne, amely nem túlszabályozott, garantálja az Akadémia autonómiáját és alkalmas arra, hogy kijelölje a köztestület pozícióit más, az Akadémiát érintő törvények előkészítésében.
„A reform célja számomra az, hogy az Akadémia a legmagasabb szintű szakmai tevékenységével mindenki számára jól láthatóan és semmi mással nem helyettesíthetően szolgálja az ország érdekeit” – hangsúlyozta a tudós testület elnöke.
Vizi E. Szilveszter az MTA 177. közgyűlésének második napját megnyitó beszéde végén arra kérte a jelenlévőket és a jelen nem lévőket, hogy támogassák az akadémiai reformot.
MTI
ÁGOTA Közösség
Nevelőszülőknél élő gyermekek gyűjtöttek meghatározó élményeket az ÁGOTA® Táborban
