Ezeknek a konferenciáknak a célja az, hogy együtt keressük a magyar nemzetstratégia útjait és jövőjét, azt, hogyan lehet a magyar nemzetet egységesíteni, illetve hogyan lehet ezt az egységet kifejezni a mostani új körülmények között – mondta a köztársasági elnök a határon túli és magyarországi tudósok, értelmiségiek részvételével rendezett konferencián.
Közölte: szakítani kívántak azzal a korábbi kötődéssel, hogy a magyarság ügyét a napi politikához kötik. Ez civil kezdeményezés, politikusok nincsenek közöttünk – mutatott rá az államfő. Sólyom László szerint tudatában kell lenni annak, hogy az európai uniós csatlakozással egyes nemzetrészek, úgy tűnik, hogy hosszabb időre az unión kívül maradnak. Ezért a nemzetrészek közötti kapcsolattal kiemelten kell foglalkoznunk – hangoztatta. Mint fogalmazott, ebben a politikának, a civileknek és a tudománynak is megvan a maga feladata.
Közölte: örül annak, hogy előtérbe kerültek a háború utáni történések, így például a kitelepítések, a délvidéki történések, Erdély bizonytalan sorsa.
A köztársasági elnök szerint a magyar nemzet történetének feltárását folytatni kell, és – mint fogalmazott – be kell hozni a köztudatba. Nem baj, ha ez egyes szomszéd népeknél indulatokat vagy értetlenséget kelt, nekik is szembe kell nézniük a saját történetükkel – tette hozzá az államfő.
Az autonómia és a regionalizmus kérdéséről szólva azt mondta: bár a szomszédos államokban erre sokan hisztérikusan reagálnak, a mi feladatunk az, hogy tényszerűen tárjuk fel ennek az önigazgatási formának az európai lehetőségeit. Ezt meg fogják érteni a többi országok is – fűzte hozzá. Mint mondta, a cél az, hogy tényszerűen és tudományosan megtárgyalják a lehetőségeket, majd közös álláspontot alakítsanak ki e kérdésben.
Az államfő 2006 tavasza óta harmadik alkalommal tanácskozik a határon túlról és Magyarországról érkező tudósokkal, értelmiségiekkel. A mostani konferencia az „Autonómia, regionalizmus, regionális fejlesztés„ címet kapta.
Az autonómia garancia lehetne
Fábián Gyula jogász, a nemzetközi jog és az európai jog doktora szerint Magyarország nemzetközi jogi szerződések alapján tud nyomást gyakorolni Romániára. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországnak ezt úgy teheti meg, ha az alapvető emberi jogok biztosításának a követelménye mellett tekintettel van a be nem avatkozás tilalmára is.
Véleménye szerint Magyarország autonómia-ügyben Románia uniós csatlakozásakor tudott volna komolyan fellépni és ”a koppenhágai kritériumok kisebbségi előírásait komolyabban számon kérni Romániától„. A jelenlegi helyzetben Magyarország azt teheti, hogy sürgeti az európai autonómiaegyezmény kidolgozását. Kitért arra is, hogy a többségi állam számára garancia lehet az anyanemzet közbenjárása. Ezzel ugyanis közvetett módon el is ismeri a határokat – fűzte hozzá.
Az autonómia garancia a területi épség és sérthetetlenség, valamint a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának egyidejű biztosítására – fogalmazott a jogász.
Kántor Zoltán kisebbbség-szociológus, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) munkatársa arról beszélt: egy új koncepció szerint az európai regionalizmus keretében újra lehetne fogalmazni az autonómiát. Közölte, Magyarország ma legfeljebb elvi állásfoglalásokat tehet. ”Még káros is lehet, hogy ha a magyar kormány hangosan támogatja az autonómiát„ – figyelmeztetett.
Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy az autonómia ”szerencsére egy olyan kérdés, amiben konszenzus alakulhat ki„ a parlamenten belül.
Sokat javult a helyzet?
Dunay Pál jogász, az MKI igazgatója szerint is egy normatív alapú nemzetközi megközelítés ”hozhat valamit„. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt 17 évben, politikai kurzusoktól függően és eltérő módszerekkel ugyan, de következetesen tágította a határon túl élő kisebbségek élethelyzetét érintő kereteket.
Utalt arra, hogy ez idő alatt Romániában nagyon sokat javult a magyar kisebbség helyzete, és ma már az autonómia bizonyos elemei megtalálhatók.
Arról beszélt: az ”autonómia„ szó ma egy falat jelent, ezért megpróbálják átfogalmazni, hogy a ”regionalizmus hullámán„ létre lehessen hozni például magyar intézményeket vagy ”döntési mechanizmusokat„. Úgy látja, az eddigi ”klasszikus„ etnikai vagy nemzeti jellegű megfogalmazások mellett egyre inkább hangsúlyt kap az autonómia demokrácia-központú megközelítése.
Kántor Zoltán ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ha felbontjuk az autonómiát, mint szimbólumot, és megnézzük annak tartalmát, akkor ”tartalmi oldalról„ sokkal inkább elképzelhető, hogy ”partneri viszonyban el lehet érni dolgokat„.
Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti és Etnikai Kisebbségkutató Intézetének munkatársa szerint kevés az esély arra, hogy az ott élő magyarok autonómiát alakíthassanak ki, mert, mint mondta, a politikai környezet nem kedvez ennek a többségi nemzeteknél.
Elmondta, úgy látja, Szerbiában és Szlovákiában komoly a félelem az önigazgatási törekvésekkel szemben, és ez a félelem Romániában is megjelenik. Véleménye szerint ez a félelem jelenik meg a román alkotmányban is, az egységes nemzetállam kimondásával. Ebbe a logikába nehezen fér be bármilyen autonómiaigény – jegyezte meg a szakértő.
(MTI)
Orbán Balázs
Orbán Balázs: Olyan közösségi terekre van szükség, ahol nem a gúny, a szétverés és a sunyiság az úr
