Széles körű támogatást igényel a roma integrációs program

A roma integrációs program sikerének egyik feltétele, hogy ne csak a romák, hanem a többségi társadalom is támogassa – mondta hétfőn az Országgyűlésben Kiss Péter. A program céljai többek között a szegénység felszámolása, a diszkrimináció csökkentése. Farkas Flórán, a Fidesz vezérszónoka kijelentette: a cigányság ügye az egyik legfontosabb ügy Magyarországon, ezért a Fidesz, bár korrekciókkal, módosításokkal, de el tudja fogadni a határozati javaslatot.

A szociális és munkaügyi miniszter a roma integráció évtizede program stratégiai terv általános vitájának kezdetén hangsúlyozta: a kilenc közép- és kelet-európai ország által támogatott program négy területen, az oktatásban, a foglalkoztatásban, a lakhatásban és az egészségügyben kíván változtatni a romák helyzetén.

Kiss Péter hozzátette: a program célként fogalmazza meg a szegénység felszámolását, a diszkrimináció csökkentését és a nemek közti esélyegyenlőséget. A szociális és munkaügyi miniszter elmondta, hogy a program a tartós munkanélküliség és az alacsony iskolázottság felszámolását is kiemelt feladatnak tekinti. A miniszter expozéjában utalt arra, hogy a program 2015-ig határozná meg a romapolitikát, a megvalósításhoz hazai és uniós források is rendelkezésre állnak. Európa egyik legnagyobb, legszegényebb és leggyorsabban szaporodó közössége a cigányság. A magyarországi romák jelentős része hátrányos helyzetű kistérségekben él – mondta Kiss Péter, aki valamennyi párt által támogatható programnak nevezte a stratégiai tervet.

MSZP: rövidtávú programok kellenek

Teleki László, az MSZP vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy a roma származású emberek helyzetének javítása csak akkor lehet eredményes, ha az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügy problémáit együtt kezeli a kormány. Mint mondta, a korábbi kormányoknak voltak jó szándékú próbálkozásai egy-egy területen, ám ezek éppen a komplex kezelés miatt maradtak eredménytelenek. Mint mondta, az oktatás terén a legfontosabb cél a roma értelmiség kinevelése a következő öt, tíz, tizenöt évben. Teleki László szerint a foglalkoztatás terén csak akkor lehet eredményt felmutatni, ha sikerül az egyik legnagyobb probléma, a diszkrimináció visszaszorítása terén előrehaladni. A lakhatás és az egészségügy terén tapasztalható problémák kapcsán arra figyelmeztetett: azonnali segítségre, rövid távú programokra van szükség.

Fidesz: a beadvány nem a valóságos helyzetre épít

Farkas Flórián, a Fidesz vezérszónoka úgy vélte, a 2015-ig tartó tíz éves program megvalósításából a kormányzat már csaknem 2,5 évet elveszített, hiszen a program megalkotására ennyi idő csúszással kerül sor. Az ellenzéki képviselő szerint számos, a cigányságot érintő problémákról a javaslat csak általánosságban beszél. Megjegyezte: a beadvány kampányszöveg, nem a valóságos helyzetre épít. Példaként a cigánytelepek felszámolását említette, amelyről 2002-ben született döntés, ám a hatékony kormányzati cselekvésre még mindig várni kell. Hangsúlyozta: a cigányság ügye az egyik legfontosabb ügy Magyarországon, ezért a Fidesz, bár korrekciókkal, módosításokkal, de el tudja fogadni a határozati javaslatot.

Gusztos Péter (SZDSZ) úgy vélte, a rendszerváltás legnagyobb vesztese a cigányság Magyarországon. Álláspontja szerint bár a stratégiai terv céljait támogatni lehet, ám vannak olyan célkitűzések, amelyek megvalósítására több generáción keresztül van csak esély. A liberális politikus közölte: még a magyar Országgyűlésben is vannak olyan képviselők, akik nem értik, miért veszélyes a szegregáció az oktatásban. Mint mondta, azokat a hátrányokat, amelyek a mai magyar oktatási rendszerben érik a roma származású gyerekeket, évtizedeken át tart leküzdeni, ha egyáltalán sikerül. Gusztos Péter hangsúlyozta: az anti-szegregációs politikát folytatni kell, a költségvetésnek politikai hovatartozástól függetlenül minden önkormányzatot anyagilag is támogatni kell e célok megvalósításában.

Herényi Károly, az MDF vezérszónoka közölte: támogatják a határozati javaslatot, ám nem tartják elégségesnek. Hangsúlyozta: őszintén kell beszélni arról, hogy a magyar társadalom hogyan viszonyul a romákhoz. A politikus szerint e téren is jellemző a kettős beszéd. Mint mondta, van egy beszédmód a politika szintjén, és létezik egy ezzel ellentétes, az emberek, a családok szintéjén.
Az ellenzéki képviselő szerint a roma problémák megoldásához ötpárti egyetértés szükséges, és nem fogadható el, hogy a roma-ügy pártpolitikai csatározások témája legyen.

A vezérszónoki felszólalások végén Harrach Péter, az ülést vezető parlamenti alelnök elnapolta az általános vitát.

(MTI)