„Az összehangolás végeredménye az kell legyen, hogy többen legyenek azok, akik a saját teljesítményükből képesek boldogulni, és azoknak, akik valójában rászorulók, személyre szóló és az eddiginél nagyobb segítséget tudjunk adni„ – mondta. Hozzátette: a szociális rendszer átalakítása során „az ember közeli”, az otthon igénybe vehető szolgáltatásokat is fejleszteni kívánják.
„Ez azt jelenti, hogy lényegében az olyan alapvető szolgáltatások, mint az otthoni étkeztetés, a házi segítségnyújtás kapja a fő prioritást a következő időszakban.„ – Bővíteni kell a szolgáltatások mennyiségét, hogy minél többen tudjanak hozzáférni, és a szolgáltatások országos lefedettséget is, hogy ne legyenek olyan települések vagy térségek, ahol ezeket a szolgáltatásokat nem lehet igénybe venni – mondta.
Kiss Péter szólt arról is, a jövőben jobban érvényesíteni akarják a szociális szolgáltatásoknál a rászorultság elvét.
„Olyan megoldást akarunk, amelyben a bentlakásos, tehát szakellátást igénylő szolgáltatás felé az alapellátáson keresztül vezet az út” – jelentette ki. A miniszter által ismertetett elképzelések szerint az új rendszerben szakértői csoportok mérnék fel az ápolásra, gondozásra szorulók igényét, amelyek javaslatot tennének arra, hogy az érintettnek milyen alapszolgáltatásokat vegyenek igénybe, vagy ha olyan fokú a gondozási szükséglet, a rászorulókat bentlakásos intézményben kell elhelyezni.
„Ez a fajta felmérés lehetőséget ad arra, hogy a rászorultságot gondozási és ápolási igény szempontjából nézzük, míg a szociális rászorultságot, azt pedig az ezen szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó díjfizetésben.„. Magyarázata szerint aki szociálisan rászoruló, csak jelképes díjat fog fizetni a szolgáltatásokért, míg aki nem rászoruló szociálisan, de gondozási igénye szerint rászoruló, mert nem képes magáról gondoskodni, az megállapított díjat fizet.
(MTI)
Orbán Balázs: Olyan közösségi terekre van szükség, ahol nem a gúny, a szétverés és a sunyiság az úr
