Többe kerül a leves, mint a hús? – Az áhítottnál kevesebben ekhóznak

Havonta kilencezer magánszemély alkalmazta az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) az idei első negyedévben az APEH szerint. Ez az első alkalom, hogy az állam részéről számszerűsítik az ekhósok táborát, eddig például a Pénzügyminisztérium azzal hárította el a megkereséseket, hogy bevallások híján nem tudja megítélni, hányan ekhóznak.

A létszám ugyan megközelíti, de még mindig nem éri el az áhított tízezer főt. Szocialista párti vélemények szerint ugyanis ezalatt érdemes lenne felülvizsgálni az adónemet, mert lehet, hogy „többe kerül a leves, mint a hús” – írja a Napi Gazdaság.

A jelenlegi adatok szerint az átlagos ekhós bruttó bér 250 ezer forintot tesz ki, ám januárban – vélhetően a jutalmak miatt – 330 ezer forintra rúgott.

Április végéig csaknem 3,5 milliárd forint folyt be a költségvetésbe ebből az adónemből. A havi bevétel a színlelt szerződések szankcionálására adott moratórium lejárta (2006. június 30-a) óta stagnál, átlagosan 700–800 millió forintra rúg, vagyis az ekhózók tábora a jelenlegi feltételek mellett vélhetően nem bővül tovább. A munkáltatóknak március óta legalább a minimálbér után meg kell fizetniük a normál közterheket, csak afelett alkalmazhatják az ekhót, ám az adatok szerint már korábban is így tettek, mivel az ekho-alap azóta nem csökkent.

Az ekhót többek között írók, újságírók, szerkesztők, művészek és színészek választhatják. Az adónem a színlelt szerződések felszámolásának egyik eszköze, létrehozására azért volt szükség, mert ezeknél a foglalkozásoknál általában sem a munkaviszony, sem a vállalkozói szerződéses forma nem fedte le a tevékenység jellegét.

(Napi Gazdaság)