A hazai művészettörténészek nem kíváncsiak a „magyar” Botticelli freskóra

Érdeklődéssel szemlélte a Botticellinek tulajdonított falképet a firenzei reneszánsz konferencia Esztergomba látogató szakmai közönsége, a sajtóban eddig megszólalt magyar szakemberek közül viszont senki nem nézte meg a restaurátorok hét éves munkáját - mondta Prokopp Mária. A Firenzei Egyetem olasz professzora a művész korai korszakára datálta az alkotást.

A szakember a múlt héten egy firenzei konferencián ismertette Wierdl Zsuzsa restaurátorral közös hipotézisét, miszerint az esztergomi királyi palotában valószínűleg Sandro Botticelli festhette a Vitéz János egykori dolgozószobájában feltárt faliképet. A konferencia folytatásaként érkezett Magyarországra csütörtökön 25 külföldi kutató, akik 25 magyar kutatóval együtt számos reneszánsz emléket őrző település mellett látogatást tettek pénteken Esztergomban is, ahol megtekintették a Botticellinek tulajdonított falképet.

Prokopp Mária a reneszánsz kutatók látogatása kapcsán elmondta: a falképről készült felvételeket korábban megmutatták többek között az Uffizzi képtár igazgatójának és a Firenzei Egyetem olasz professzorának, akik a művész korai korszakára datálták az alkotást. „A feltárt alakot magas színvonalú alkotó készítette. Stílusjegyei, a haj, a kéz, a kancsó megformálása Botticellihez állnak legközelebb. A fél éve előkerült MB szignó is erősíti a vélekedésünket, hogy a kép Botticelli műve” – hangsúlyozta a művészettörténész.

Wierdl Zsuzsa restaurátor megjegyezte: mivel a szoba többi képét is átfestették, a helyreállítás során derül majd ki, hogy hányan dolgozhattak a falképeken. A munka nehézségéről elmondta, hogy az átfestések mellett még olyan földmaradékokat is el kellett távolítani a képekről, melyeket hetven év alatt sem tisztítottak le.
A restaurátor szintén döntő fontosságúnak tartja az aláfestésben megtalált MB szignót. Mint mondta, Botticelli az összes firenzei gazdasági bejegyzésben „Alessandro di Mariano di botticello” néven, vagyis becenevét, a „hordócskát” kis kezdőbetűvel írva szerepelt.

Cséfalvay Pál művészettörténész, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója, aki maga is részt vett a pénteki látogatáson, ugyanakkor úgy vélekedett: „merész dolog a képet Botticellinek tulajdonítani”. A múzeumigazgató azt mondta: egy négy képből álló sorozat egy részletéről nem lehet állítani, hogy Botticelli műve lenne. Kétséges a monogram is, ami nem azonos Botticelli később ismert szignójával – tette hozzá Cséfalvay. Az igazgató a közkeletű szakmai vélekedéssel egyezően a képet Albertus Fiorentinus alkotásának tulajdonítja, aki Mátyás halála után dolgozott Esztergomban.

(MTI)