Alacsony hozamok: jobb az állami, mint a magánnyugdíj?

Visszalépés az állami kasszába – ez történhet a következő hónapokban több mint 150 ezer magán-nyugdíjpénztári tag esetében, az ő időskori járandóságuk ugyanis jelen helyzetükben kevesebb lenne, mint a tagság nélkül. Az okok között sokan az alacsony hozamokat, valamint a nyugdíjasoknak adott állami kedvezményeket említik. Eközben még mindig folyik a járulékbevallások átadása az adóhivatal és a pénztárak között.

Sok tízezer, egyes becslések szerint több mint 150 ezer ember számára bizonyult hibás döntésnek az, hogy még a 90-es évek második felében magán-nyugdíjpénztári tagokká váltak.
Ők nyugdíjaskorukban az államtól csupán nyugdíjuk háromnegyedét kapják majd meg, s efölött még a magányugdíjpénztáruk is utal nekik pénzt. Csakhogy most úgy fest, hogy ez utóbbi összeg kevesebb lesz, mint az állami nyugdíjból hiányzó egynegyed, vagyis a magán-nyugdíjpénztári tagok egy része kevesebb járandóságot kap majd az állami rendszeren belül maradó társainál. A megoldás számukra a visszalépés lehet.
Azok, akiknek a pénztáraktól származó havi járadékuk nem éri el a nekik járó állami nyugdíj negyedét, vagyis azt az összeget, amennyivel időskori járandóságukat csökkentették, visszatérhetnek az állami nyugdíjalapba. Igaz, ennek az is feltétele, hogy a tagsági jogviszonyuk a nyugdíjkorhatár elérésekor ne legyen több 120 hónapnál – közölték lapunk kérdésére az OTP Magánnyugdíjpénztárnál, ahol mintegy háromezer ilyen ügyféllel számolnak. A pénztár szerint lehetőség van arra is, hogy a tag egy összegben, adómentesen vegye fel addigi megtakarítását.
A Magyarország holnap nyugdíjreform-kerekasztal minapi vitáján több okot is felsoroltak, miért állhatott elő ez a helyzet. Mindenképpen közéjük tartozik, hogy a magánnyugdíjpénztárak az utóbbi években nem éppen a magas hozamukról váltak híressé, sőt egyes pénztárak néhányszor negatív reálhozamot értek el. Az is igaz, hogy az utóbbi időben kampánycélokból foganatosított egyszeri nyugdíjemelésekkel, valamint a 13. havi járandóság bevezetésével a tisztán piaci alapon működő pénztárak nehezen vehetik fel a versenyt. Többen arra is rámutattak, hogy az átlépőknek annak idején tisztában kellett lenniük a kockázatokkal.
A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban gyakori kérdés az is, hogy milyen hatékonysággal működik az új, adóhivatalon keresztüli utalási rendszer. Ismeretes, hogy az év eleje óta a tagdíjakat a munkáltatók már nem a pénztárakhoz, hanem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) utalják, és ezen a csatornán vándorolnak a tagdíjakról szóló bevallások is. Lapunknak azonban olvasók jelezték, hogy az idén levont tagdíjuk még nem jelent meg a számlájukon. Nehéz megbecsülni, hogy ez mennyire tömeges jelenség, a pénztárak ugyanis csak félévente küldenek értesítőt a számla alakulásáról, sokan tehát valószínűleg nem is tudják, hogy milyen befizetések futottak már be. A gondokat minden bizonnyal a bevallások okozzák: amíg ugyanis ezek nem jutnak el a pénztárakhoz, az időben érkező pénzek is függő számlán maradnak.
Kérdésünkre az APEH-nél azt közölték, hogy a hivatal és a pénztárak között március 30-án született meg az ezekre a részletekre is kiterjedő megállapodás; jelenleg az adatok összefésülése folyik.

Kiss Roland