Az elemzők szerint csak a szerepek cserélődtek meg

Nem tekinthető új kezdetnek a pénteken bejelentett kormányátalakítás az MTI által megkérdezett elemzők szerint. Úgy látják: a változtatásokkal még nem zárult le a kormányátalakítás, nem személyek, hanem szerepek cseréje történt.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője szerint nem személy-, hanem szerepcsere történt, hiszen a kormányfő nem váltott le senkit. Mint mondta, a bejelentett döntések nem tekinthetők új kezdetnek vagy új korszaknak. Az elemző úgy látja, Gyurcsány Ferenc alapvető hibát követett el, amikor nem magyarázta meg, hogy miért volt szükség a szerepcserékre. A benyomás így az, hogy a kormányfő „nyomásnak” engedett. Mráz Ágoston Sámuel szerint Lamperth Mónika tekinthető az átalakítás vesztesének. Emlékeztetett arra, hogy a miniszter 1998 óta az önkormányzati világban volt otthon, így szociális miniszterként nem tudja majd ápolni korábbi kapcsolatrendszerét.

Az átalakítás nyertese Kiss Péter; a visszatérés a régi-új kancelláriaminiszter megerősödését jelzi. Kiss Péter a kormány stratégiai döntéseit készíti elő, így komoly befolyása lesz – tette hozzá. Egy éve, a győztes választáson Gyurcsány Ferenc annyira megerősödött, hogy Kiss Pétert el tudta távolítani, most azonban annyira meggyengült, hogy újra befolyást kellett biztosítania a számára – érzékeltette a helyzetet. A kutatásvezető közölte, Szilvásy György a kormányfő bizalmasaként azért lehet miniszter, mert Gyurcsány Ferenc nem szeretné elveszíteni a titkosszolgálatok felügyeletét. A miniszterelnök távozása egy vesztes népszavazással vagy egy elbukott európai parlamenti választással kerülhet napirendre az MSZP-ben – vélekedett a Nézőpont Intézet elemzője.

Kiszely Zoltán politológus szerint a kormányátalakítás a zuhanó népszerűségi adatokkal magyarázható. Gyurcsány Ferencnek reagálnia kellett arra, hogy pártja támogatottsága csökken, és hogy a belső frontok felerősödtek ellene. A kormányfő „a népszerűségi indexek előtt hajolt meg” – fogalmazott. Az elemző szerint a miniszterelnök brit mintára cselekedett, amikor csak személycserékről döntött. Mint mondta, „a portfóliókat váltották, a személyeket nem”. Gyurcsány Ferenc nem új programhoz keresett embereket, hanem a régi erős embereknek keresett új pozíciót – magyarázta a politológus. Kiss Péter új szerepéről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a kancelláriaminiszternek kisebb hatalma lesz mint elődjének, miután a kormányfő a Miniszterelnöki Hivatal „portfólióját csökkentette”.

Álláspontja szerint a személycserékkel nem fejeződött be a kormányátalakítás. Amennyiben az MSZP népszerűsége nem javul, elképzelhető, hogy újabb átalakításra kerül sor, még ebben az évben – mutatott rá. Kiszely Zoltán szerint a személycserék kapcsán nem lehet új kezdetről beszélni, a kormányfő csak időt akart nyerni. Ez az idő szeptembertől decemberig szól – tette hozzá. Meglátása szerint, ha ez idő alatt nem következik be érdemi változás, akkor elképzelhető, hogy újabb személycserékre vagy miniszterelnök-cserére kerülhet sor. A politológus szerint ez utóbbi elképzelhető akkor is, ha az MSZP nem engedi, hogy a kormányfő megvalósítsa a programját. Kitért arra is, azzal, hogy a kormányfő Bajnai Gordont és Draskovics Tibort miniszterré tette, üzent az SZDSZ-nek is, amely a reformtempó lanyhulásától tartott.

(MTI)