Botticelli-freskót fedeztek fel Esztergomban?

Minden valószínűség szerint egy eddig ismeretlen Sandro Botticelli-freskót fedeztek fel az esztergomi várban. A restaurátorok egy nőalak vonásait vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy azt az itáliai mester festette. Már arra is van elképzelésük, hogy Botticelli hogyan került Magyarországra.

MNO
2007. 06. 08. 12:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden valószínűség szerint egy eddig ismeretlen Sandro Botticelli-freskót fedeztek fel az esztergomi várban – jelentette be Hiller István pénteken Rómában. Az oktatási és kulturális miniszter szerint megalapozott tudományos hipotézis támasztja alá a felfedezést, amely két magyar restaurátornak köszönhető.

Wierdl Zsuzsa, a restaurátorok csoportjának vezetője elmondta: a Vitéz János egykori esztergomi érsek dolgozószobájában talált egyik női alak jellemző vonásait megvizsgálva arra jutottak a művészettörténészek, hogy azok a reneszánsz művészet egyik legjelentősebb óriásának alkotásaival mutatnak szoros rokonságot.

A négy erény

A kép Vitéz János egykori esztergomi érsek dolgozószobájában, az úgynevezett Vitéz János-terem északi falán található, a négy reneszánsz erényt (Bölcsesség, Mértékletesség, Állhatatosság, Igazságosság, azaz Prudentia, Temperantia, Fortitudo, Iustitia) ábrázolja, a nőalakok közül a mértékletességet szimbolizálót festhette Botticelli. Korábban azt feltételezték, hogy a kép a firenzei Albert mester alkotása.

„A restaurálás folyamán egyre több olyan stílusjegy került elő, ami arra utalt, hogy a négyerényes festmény egyikét Botticelli festhette – mondta Horváth Béla, az esztergomi vármúzeum igazgatója. – Összehasonlítva az ismert Botticelli-festmények nőalakjaival és főleg fejrészeivel ez szinte bizonyosra vehető.”

„Itálián kívül nem nagyon fordul elő Botticelli-festmény. Mikor Vitéz János esztergomi érsek lett, és birtokba vette az esztergomi palotát, Firenzéből hívott festőket. Akkor Filippo Lippi festőiskolája volt a leghíresebb, fiatal művészként Botticelli is ott tanult, és úgy tűnik, hogy őt küldték ide” – mondta Horváth Béla.

„Ez egy világszenzáció”

A restaurátorok 2000 óta dolgoznak a képek helyreállításán Wierdl Zsuzsa vezetésével. „A freskót több ízben restaurálták, először 1934–38. között, majd még kétszer. Ma már bebizonyosodott, hogy ezek során olyan anyagokat használtak, amik károsították a freskókat, ezek eltávolítása és az eredeti színek helyreállítása folyik 2000 óta” – tudtuk meg az igazgatótól. A 15. század után a falfestmény egyébként „hosszú időn keresztül a föld alatt volt, ami nem tett jót, de legalább megőrizte az utókornak.”

„Ez egy világszenzáció, de még nem látogatható – mondta az igazgató a freskóról, amit a 2000-ben kezdődött munkálatok előtt éveken keresztül szabadon megtekinthetett bárki. A restaurálási munkák kiszámíthatatlanok, de biztos, hogy nem egy-két hónapig tartanak. – A mű értékét „nem lehet kifejezni, felbecsülhetetlen értékű – tette hozzá Horváth Béla.

Botticelli egyik leghíresebb alkotása a Vénusz születése.

(MTI, Index)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.