El lehet dönteni, hogy a reformokat az ellenzékkel közösen csinálják-e. A legkönnyebb ez lenne, de megy nélküle is, ugyan kicsit lassabban, kicsit drágábban és több vitával – tette hozzá a kormányfő. Mint mondta, butaság lenne megijedni az első év végén. Ha azt mondják, hogy ez egyemberes időszak volt, azt mondom:„mi az hogy, nagyon is!„ – idézte korábbi szavait Gyurcsány, aki a népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatban azt kérdezte: miért arról tartunk népszavazást, hogy mit ne csináljuk, miért nem arról, hogy mit csináljunk? Gyurcsány Ferenc úgy látja, inkább az utóbbira lenne szüksége az országnak.
A második Gyurcsány-kormány első éve című politikai vitanapon Gyurcsány Ferenc közölte: ha egy erős országot akarunk, amelynek nem kell tartania a szomszédos, többségében gyorsabban növekvő országoktól, egyensúlyt kell teremteni. Az elmúlt egy-két évben nagyon sok politikai természetű, buta, sőt hazug vitát folytatunk le arról, hova lett a pénz, miért kell kiigazítás – tette hozzá a miniszterenök.
-Van, aki odáig viszi ezt, nyilván nem politikai szándékoktól mentesen, hogy hát a parlament egyik felében csalók, rablók, talán még tolvajok is ülnek, hát nyilván zacskóban, borítékban, táskában, jó ég tudja még miben, hordják az államkincstárból ki a pénzt, és viszik haza- modta. Hozzátette: ezeket a pénzeket a rendszerváltás utáni legnagyobb szociális kiigazítására és közösségi beruházásokra fordították.
”Ez a mi hibánk volt. Igen, így van„
A miniszterelnök azt mondta: nem ismer olyan mérvadó gazdasági kutatóintézetet, amely azt mondaná, elkerülhető lett volna az állami kiadások csökkentése az egyensúlyteremtéshez. Gyurcsány a 2000 és 2003 közötti költségvetési és gazdaságpolitikáról azt mondta: könnyebb lett volna akkor átalakítani az egészségügyet, az oktatást, amikor ötven százalékkal emelkedtek a bérek.
-Elszalasztottuk. Egyébként mondhatják, hogy ez a mi hibánk volt. Igen, így van – tette hozzá. Mint mondta, a reformok arról szólnak, átalakítjuk-e azokat a rendszereket, amelyek mára nem azt szolgálják, hogy Magyarország erős és versenyképes legyen.
A kormányfő szerint a hallgatók értik, miről szól a felsőoktatás átalakítása, és nem azt kérdezik, miért kell tandíjat fizetni, hanem azt, hogyan lehet az egyetemük a legjobb Európában. Az egészségügy kapcsán közölte, hogy soha egyetlen egy szóval sem hallotta a parlamentben a kiváltságok ellen küzdő ellenzéki képviselőktől: küzdjünk az ellen, hogy a magyar egészségügyben ott van az az elképesztő ellentmondás, hogy alapvetően állami, közösségi infrastruktúrán teljesen elfogadott módon magánpraxis is zajlik. Nem fáj az igazságtalanság? – kérdezte az ellenzéki képviselőktől.
A vizitdíj nem fertő
Gyurcsány Ferenc szerint a paraszolvencia úgy hálózza be az egészségügyet, mint az életet adó levegő. Szavai szerint nem a 300 forintos vizitdíj a magyar egészségügy morális fertője, hanem annak elhallgatása, hogy 2005-ben az egészségügyre fordított összes kiadásnak a háromnegyedét fedezte a járulékbevétel.
Azzal kapcsolatban, hogy az ellenzék Szlovákiát szokta felhozni példaként, a miniszterelnök elmondta: ahhoz, hogy a szomszédos állam gyors tempóban növekedjen az kellett, hogy a magyarnál harmadával kevesebbet érjenek a nyugdíjak, a családtámogatás. Hozzátette: Magyarországon az átlagbérek 25 százalékkal magasabbak, mint Szlovákiában.
A miniszterelnök beszéde alatt az ülésteremben a Fidesz-KDNP frakció tagjai közül csak a két vezérszónok, Varga Mihály (Fidesz) és Hargitai János(KDNP) volt jelen.
(MTI)
Schmuck Andor
Bulvárceleb és baloldali politikus: ilyen volt Schmuck Andor élete + galéria, videó
