Kevesebb hallgatót és intézményt remélnek a felsőoktatásban

Két-három év múlva csökkenni fog a felsőoktatásba jelentkezők és az intézmények száma is – mondja az oktatási tárca szakállamtitkára. Az egyetemeknek piaci eszközökkel kell majd küzdeni a hallgatókért, s ha a tandíj ügye elbukik a népszavazáson, akkor sem térnek vissza a korábbi finanszírozási rendszerhez – állítja.

Nyugvópontra juthat egy időre a felsőoktatási reform körüli vita, ha az Országgyűlés elfogadja az előtte fekvő törvénymódosításokat, és az intézmények elkezdenek ennek megfelelően dolgozni. Az esetleges népszavazáson esetleg elbukó tandíj ügyében még folyik a vita, de az utólagos finanszírozás ötletéhez aligha tér vissza az Oktatási és Kulturális Minisztérium – állítja Manherz Károly szakállamtitkár a Napi Gazdaságnak adott interjúban.

A szakember szerint a következő két-három évben még ugyanannyian jelentkeznek a felsőoktatásba, mint eddig, ezalatt azonban kitisztul, hogy mely intézmények adnak minőségi képzést, és csökkenni kezd a bejutók, illetve az intézmények száma is. Az egyetemek rákényszerülnek majd, hogy piaci eszközökkel küzdjenek a jó képességű diákokért. Odáig persze a tanulóknak is el kell jutniuk, és a közoktatásra is kiterjedő reformfolyamatban azokra is oda kell figyelni, akiknek a szakképzésben jut hely.

Az oktatással is foglalkozó kerekasztal vitaindítóján olyan javaslat is elhangzott, hogy az általános képzés lezárásaként be kellene vezetni az alapműveltségi vizsgát. A kisebb önkormányzatok addig is kettős feladattal küzdenek: meg kellene tartani a helyi iskolákat, de a ráció a kistérségi társulások keretében való működtetés mellett szól – jelentette ki Manherz.

(Napi Gazdaság)