Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilapban Georg Hefty A hűvös háború című cikkében elemzi Putyinnak a G-8-as csúcstalálkozón tett rakétavédelmi kezdeményezését.
A hidegháborúnak vége, helyét elfoglalta a hűvös háború. Az az elképzelés, hogy a Szovjetunió szétesése után az oroszok alárendelik magukat az Egyesült Államoknak, mindig is egy álom volt. Lehet, hogy az első elnök még az orosz cárok közül a jobb szándékúakra emlékeztetett, Putyin kezdettől fogva világossá tette, hogy példaképe Nagy Péter. Oroszország minidig is Eurázsia nagyhatalmának tekinti magát, s megkísérli környezetét ehhez a képhez idomítani. Ezt a tényt tovább árnyalja, hogy Putyin saját politikai örökségén dolgozik, s vélhetően sejti, mennyire bizonytalan utólagos hírneve. Most meg kellett mutatnia az amerikaiaknak, ha gazdasági értelemben nem is, de geopolitikai rafináltságban felülmúlja őket. Bush rakétavédelmi terveiről tett nyilatkozataiban hiányzott az internacionalista felhang, de annál érzékelhetőbb volt a nacionalista hangütés. A nagyhatalmak harcát most hűvös józansággal vívják.
Bush azt hitte retorikai értelemben kijátszotta Putyint, amikor álbarátjának felajánlotta a rakétavédelemben történő részvételt. Amennyiben elfogadta volna Putyin ezt a javaslatot, akkor az orosz szakértők uniós területen dolgoztak volna, ami az érintett országok lakossága számára is furcsának tűnt volna. Azonban az orosz elnök rálicitált az amerikaiakra: ha sikerül Putyinnak Azerbajdzsánba csábítani őket, akkor a csőbe húzták Topolaneket, hiszen érzékeltetni tudják, egy a Moszkva által nem engedélyezett cseh-amerikai megállapodásnak nagyon rövid a szavatossági ideje. Ez világos üzenet lesz a lengyelek és szlovákok, észtek, lettek, litvánok és magyarok számára is, hiszen minden törekvésük a nyolcvanas évektől arra irányult, hogy szabaduljanak Moszkva befolyásából – ami a NATO és EU tagságukkal sikerült is. Ez a biztosíték lehetővé tette számukra, hogy az energiaellátás területén is viszonylag függetlenek maradjanak. Amennyiben azonban Oroszország még a katonai biztonság kérdésében is beavatkozik, akkor azután a közép-európaiak már szinte csak orosz engedéllyel tárgyalhatnak Washingtonnal, s attól kell tartaniuk, hogy a Kreml ismét gyámkodni kíván felettük.
Die Presse (diepresse.vom)
A konzervatív osztrák napilap Verheugen-botrány: Feltűntek újabb fotók című cikkében foglalkozik az iparügyi biztos korrupciógyanús ügyével.
Günter Verheugent és barátnőjét ábrázoló újabb fotókra az uniós bizottság visszafogottan reagált. A Bunte magazin e héten újabb fotókat közölt az iparügyi biztosról és Petra Erlerről, aki hosszú ideje bizalmasa és kabinetfőnöke Verheugennek. Ezek az fényképek azt a pillanatokat ábrázolják, amikor a biztos este belép kabinetfőnökének apartmanjába, majd reggel közösen kilépnek az ajtón.
Verheugen a már hosszú ideje vele együtt dolgozó Erlert 2006. áprilisában kabinetfőnökévé tette. Októberében vált először a biztos kritika tárgyává, miután mindkettőjükről meztelen fürdőzésüket ábrázoló fotókat közöltek. Akkor Verheugen kijelentette, hogy nem volt a kinevezés időpontjában és ma sincs a barátságon túlmenő kapcsolatuk. Az uniós bizottság is hangsúlyozta, hogy Erler kinevezésekor minden érvényben lévő szabályt betartottak. Az uniós biztosok számára nincsenek a személyes kapcsolatokat szabályozó speciális szabályok.
A bizottság szóvivője pénteken úgy fogalmazott, nincs újdonság az ügyben, egyúttal pénteken visszautasította a párhuzamot Verheugen-ügy és Paul Wolfowitz, a távozásra kényszerült Világbank elnök botránya között.
Wolfowitznak azért kellett a Világbank éléről távoznia, mert jóváhagyott élettársnőjének és munkatársának, a külügyminisztériumba történő áthelyezése előtt egy kiemelkedően magas fizetésemelést.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap Steinmeier lát esélyt az alapjog-charta elfogadására című cikkében ismerteti az uniós alkotmányvita állását.
A német külügyminiszter optimista az európai alkotmány jövőjéről folytatott vitában. Tényleg létezik a megállapodás esélye fogalmazott Frank-Walter Steinmeier (SPD) az Európai Parlamentben.
Az EP képviselői gyors megállapodást követeltek. A két hét múlva sorra kerülő csúcstalálkozón kell a 27 állam és kormányfőnek elfogadnia a menetrendet.
Steinmeier szerint jó esélye van annak, hogy az alapjogi chartát belevegyék az elfogadandó alapjogi szerződésbe. A charta először foglalja össze az európaiak polgári, politikai, gazdasági és szociális jogait. Ez azonban jelenleg nem része az uniós szerződésnek, pusztán egy deklaráció. Steinmeier azonban tudni vél egy olyan megoldást, melyet az EP is támogathat.
Az új szerződés egyik legfontosabb célja, hogy ne növelje a tagállamok vétó lehetőségeit. Számos fontos területen, a kül-, bel- és igazságügyi politika kérdéseiben a tagállamok a legtöbb kérdésben egyetértenek – nyilatkozta a német külügyminiszter. Egyes tagállamok további kiegészítéseket kívántak a környezetvédelem, valamint az európai energiaügyi szolidaritás kérdésében. Steinmeier kijelentette, minden tagállam egyetért abban, hogy egy új szerződéses megállapodásra még a 2009-es EP választások előtt sor kerüljön.
origo.hu
Kiderült, hogy mi okozta a raktártüzet a Soroksári úton
