Romlik az egészség állapotunk, mégsem megyünk szűrésre

Miközben a lakosság többsége azt érzékeli, hogy romlik az egészségi állapota, 2004-től mégis nagymértékben csökkent azok aránya, akik szűrővizsgálatokra járnak. Az emberek egyre nagyobb passzivitással „reagálnak” az egészségmegőrzésre is – derül ki egy kutatásból.

Az emberek többsége tisztában van saját rossz általános egészségi állapotával, azonban ez ellen a többség nem tesz semmit, és 2004 óta a szűrővizsgálatokra rendszeresen járók aránya is jelentősen – 57 százalékról 45 százalékra – esett – derül ki A GfK Hungária Piackutató Intézet áprilisában végzett felméréséből. E csökkenés legnagyobb mértékű a 20–29 évesek csoportjában volt, ahol a rendszeresen szűrővizsgálatra járók aránya 2004-ben még 61 százalék volt, míg idén már csak 14 százalék.

Egy ötfokozatú skálán – az iskolai osztályzatoknak megfelelő értékeléshez hasonlóan – a lakosság saját általános egészségi állapotát jó közepesre (átlag: 3,62) értékelte, szemben a 2004-ben mért 3,73-as értékeléssel.

Romlik egészségügyi állapotunk megítélése

Korcsoportonként azonban jelentős eltérés tapasztalható a változás mértékében és irányában. Míg a tinédzserek korosztálya kifejezetten jónak ítéli meg saját egészségi állapotát (átlag: 4,5), és ez a megítélés javult is az elmúlt három évben, a 20–49 évesek viszont határozottan rosszabbnak ítélik meg egészségi állapotukat, mint tették azt 2004-ben. A legnagyobb romlás a 30–39 évesek körében figyelhető meg, ahol 4,30-ról 4,18-ra romlott ez az érték – derült ki a kutatásból. Az egészségi állapotuk romlását leginkább a gimnáziumi és szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők észlelték.

Egészségmegőrzés: nőtt a férfiak passzivitása

A lakosság, saját egészségi állapotának rosszabb megítélésével párhuzamosan, az egészségmegőrzésben is passzívabbá vált, amiben a férfiak „járnak az élen„.

Míg három évvel ezelőtt 36 százalékuk nem tett és nem is akart semmit tenni egészsége megőrzése érdekében, idén ez az arány 41 százalékra nőtt. Az egyes korcsoportokat tekintve különösen a 20 és 29 év közöttiek aktivitása csökkent, 27 százalék helyett ma már 35 százalék azon férfiak aránya, akik nem tesznek és nem is akarnak tenni semmit saját egészségük védelme érdekében – derült ki a felmérésből.

Az egészségmegőrzés szempontjából a lakosság legpasszívabb csoportja a 40–49 éves korosztály, valamint a legalacsonyabb – 8 általános, illetve szakmunkás – végzettségűek. Kétharmaduk (62-62 százalék, illetve 63 százalék) semmit nem tesz egészségének megőrzése érdekében, azonban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében nőtt az egészségvédelem terén aktívak aránya.

(MTI,GfK)